A klímaváltozás miatt egyre súlyosabb a helyzet a vízhiánnyal küzdő területeken. Ezért is kaphat fontos szerepet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) működő találmánya, amely húszszázalékos páratartalmú levegőből is képes vizet kivonni. 

Alina LaPotin, a légköri vízgyűjtő rendszer egyik fejlesztője szerint fontos új technológiákat csatarendbe vonni azokon a területeken, amelyeken a vízhiány egyre nagyobb méreteket ölt majd a következő években a globális felmelegedés miatt, miközben elektromosság sokszor nem érhető el ezeken a helyeken.

A szerkezet zeolitot tartalmaz, amely éjszaka vízpárát gyűjt a levegőből. Nappal aztán „napelnyelő” panelek biztosítják a hőt, melynek hatására a zeolitból távozik a víz. A gép a kísérletek során mindössze húszszázalékos páratartalmú levegőből is képes volt vizet kivonni – a sivatagokban épp ilyen alacsony a páratartalom.

Az eredmények azt mutatták,

egy négyzetméternyi napelnyelő panel 0,77 liter vizet képes előállítani.

Fotó: Shutterstock

A ma használatos légköri vízgyűjtő rendszereknek, amelyek köddel vagy harmattal dolgoznak, ennél jóval magasabb, 50 százalékos páratartalom kell a működéshez.

„Az olyan, kompakt légköri vízgyűjtő rendszerek érdekelnek bennünket, amelyeknek a hordozhatósága és a súlya is felhasználóbarát” – mondta LaPotin a New Scientistnek.

Az ENSZ 2018-as adatai szerint kétmilliárd ember él vízhiányos területen, 2040-re pedig minden negyedik gyerek olyan területen nő majd föl, ahol extrém nehézséget jelent vízhez jutni. A megfelelő ivóvíz hiánya óriási problémákat okoz az érintett országokban, 785 millió ember nem jut tiszta vízhez. A nőket különösen sújtja ez a probléma: lányok és nők napi 200 millió órát töltenek világszerte vízgyűjtéssel és -szállítással a Water.org adatai szerint. Százmilliók egészségi állapotát is meghatározza az, hogy nem tudnak tiszta vizet inni és mosdani: kétpercenként hal meg egy gyermek valamilyen vízzel összefüggésbe hozható betegségben.