Visszatértek Kardoskútra a nagy godák és a gulipánok
2020.03.31.A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületére visszatértek a nagy godák és a gulipánok. A Fehér-tó környékének e jellegzetes madárfajai már keresik az alkalmas fészkelőhelyeket, egyre gyakrabban hallatják hangjukat.
A gulipánok a talajra rakják fészküket, s helyszínül általában apró szigeteket, félszigeteket választanak, így védekeznek a ragadozók ellen. Amennyiben a vízállás megemelkedik, akár 10 centiméteres „toronyfészket” is építhetnek. Laza kolóniákban költenek. Kardoskúton átlagosan 8-10 pár gulipán költ a Fehér-tó szigetein, egy vagy két telepen.
Ebben az időszakban kiemelten fontos a terület zavartalansága, mivel most döntik el a madarak, hogy hová telepedjenek le, hol rakjanak fészket. Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a kardoskúti Fehér-tó és közvetlen környezete fokozottan védett terület, amely csak engedéllyel látogatható. Ennek betartása most különösen fontos, kérjük, ne lépjenek be a területre!
A térség másik jellegzetes madárfaja a nagy goda, amely az időszakos vízállású, mocsaras, nedves réteket választja költőhelyül. A nagy godák kora tavasszal több százas csapatokban vonulnak keresztül Magyarországon. Sokan közülük az alföldi pusztákat, ezen belül Kardoskút térségét választják fészkelésre. Az itt költő párok már megérkeztek, s a nedves rétek mocsarain szétszóródva keresik az optimális fészkelőhelyet.
Egymástól többnyire 40-60 méteres távolságban költenek. Tojásaikat általában április elején rakják le, de ha addig nem alakulnak ki megfelelő vízállások, akkor néhány hetet várnak a fészkeléssel. Amennyiben a helyzet nem változik, azaz kevés a csapadék, akkor továbbállnak, másik fészkelőhelyet keresnek.
Alapvetően az iszapfauna tagjaival táplálkoznak, ezért nagyon fontos, hogy a kikelő fiókák számára is még megfelelően nedves legyen a környező talaj, így tudnak csak kellő ütemben gyarapodni. Sikeres költésükhöz tehát létfontosságú a víz a rétek talajain. Extrém szárazság esetén a fiókák elpusztulnak. Mivel a nagy godáknak rendkívül jó a mimikrijük (képesek tökéletesen beleolvadni a környezetükbe), ezért nehéz őket észrevenni a réteken. Erre szükségük is van, mivel fészküket ők is a talajra rakják.
A Fehér-tó környékének további jellemző, földön fészkelő, lilealakú madárfajai a gólyatöcsök, a piroslábú cankók és a bíbicek is megkezdték már költésüket.
A cikk borítóképét készítette: Hargitai László (Landolás)