Egy új kutatás alapján a kertek jelentik a városban élő beporzók számára a legfontosabb élelemforrást, kiegészülve a balkonok növényeivel.
A Bristoli Egyetem vezetésével készült az az átfogó vizsgálat, amelyben a városokban a beporzó rovarok számára rendelkezésre álló nektárforrásokat mérték fel, és arra jutottak, hogy a rovarok élelmének 85 százalékát a házak kertjei adják. Ezeken belül fontos szerep jut a balkonládákban, ablakpárkányokon tartott virágoknak is.
A számítások szerint 3 átlagos kert naponta egy teáskanálnyi természetes energiaitalt készít, vagyis a magas cukortartalmú nektárt, amely a rovarok táplálékát jelenti. Bár egy teáskanál emberi léptékkel nem tűnik soknak, több ezer méhet képes naponta ellátni eleséggel, és egy felnőtt ember méretére átfordítva ez több mint egy tonna élelmiszer. Azt pedig jól tudjuk, hogy minél több a méh és a többi beporzó, annál jobb állapotban maradhat a környezetünk, sokszínűbb lehet a növényzetünk és a benne élő állatvilág.
Fotó: pexels.com
Nicolas Tew ökológus, a kutatás vezetője elmondta: „Bár vidéken számos felmérés vizsgálta a nektár mennyiségét és a nektárforrások sokféleségét, városokban korábban nem volt ilyen vizsgálat, így elhatároztuk, hogy pótoljuk a hiányosságot. Arra ugyan számítottunk, hogy a magánkertek bőséges élelemforrást jelentenek, ám azt nem is sejtettük, hogy ennyire elsöprő arányú nektármennyiséget jelentenek majd. A kutatásunk eredménye hangsúlyozza, milyen hatalmas szerepük van a kerteknek, és mennyire fontosak a beporzóállomány megőrzésében és a biológiai sokszínűség fenntartásában országszerte.”
A kutatók négy brit városban végeztek részletes felméréseket, 200 fajba tartozó több ezer virág egyedi nektártartalmát vizsgálták meg, megmérve a nektár cukortartalmát is. „Az eredmények szerint a városi kertek nektárellátása változatosabb, vagyis több növényfajból eredő, mint a termőterületeké vagy a természetvédelmi oltalom alatt álló területeké, és ez igencsak hangsúlyossá teszi a magánkertek szerepét” – tette hozzá Tew. A kertek területi egységre nézve a legnagyobb nektárforrást jelentik, és a vizsgált városokban jelentős arányt is képviselnek a város területén belül. Számszerűsítve a városi terület közel harmada (29 százaléka) magánkert, ez hatszorosa a parkok területének, és negyvenszerese a konyhakertként, veteményesként bérelhető földterületekének.
