Új szabadtéri terráriumok és 296 kisvipera a viperavédelmi-központban

2020.11.17.

A terepszezon végéhez érve az elmúlt hetekben számba vették a kunpeszéri Rákosvipera-védelmi Központban 2020-ban született kisviperákat. 28 nősténytől, 296 kisvipera jött világra, ezzel 3515-re emelkedett a Központban 2004-óta született viperák száma. Átlagos súlyuk 2,8 g, átlagos hosszuk pedig 14,5 cm volt.

A hossz- és súlymérés mellett minden kiskígyóról egyedi azonosítókép is készült, hiszen a fejen található pajzsok alakja és elrendeződése egyedre jellemző és egész életen át állandó. Így egy-egy viperát a fejpajzsok alapján bármikor megismernek a védelmi programban dolgozó szakemberek, és akár egy vedlett bőr alapján is be tudják őket azonosítani.

Fotók: rakosivipera.hu

Ősszel a Központ szabadtéri terráriumai is újjászülettek az üzemeltetést végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület koordinálásával. A nyitás óta eltelt 16 évben elhasználódott terráriumokat lebontották, helyükre 70 darab modern, az itt élő állatok biztonságos elhelyezését szolgáló terrárium épült. A munkálatokban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Fővárosi Állat- és Növénykert kollégái is részt vettek.

Fotók: rakosivipera.hu

A hideg idő beköszöntével az itt élő viperák – akárcsak vadon élő társaik – telelni térnek a biztonságot jelentő földalatti telelőüregekbe, és majd csak tavasszal láthatjuk őket ismét.

A rákosi vipera védelméről

Az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával 2019 novemberben kezdődött egy újabb, „A rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon régióban” című LIFE projekt.

Az elnyert támogatás 2019 és 2025 között biztosítja a magyarországi rákosi vipera állomány védelmével kapcsolatos tevékenységeket. A projekt keretén belül az MME, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI), a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), valamint az Agrárminisztérium (AM) szakemberei dolgoznak együtt a hazai rákosi vipera állományok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében.

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) sztyeppmaradványok lakója. Nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelőket kedveli. A téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. Ez a kistermetű mérgeskígyó a 20. század során folyamatosan szorult ki élőhelyéről, és a hajdani elterjedése napjainkra néhány magyarországi – a Hanság és a Kiskunság területén található – szigetszerű populációra zsugorodott. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A legelők felszántásán túl a megmaradt kaszálókon az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat a faj számára kedvezőtlennek bizonyult. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés és a szándékos pusztítás. Az így megmaradt kis létszámú populációk pedig rendkívül sérülékennyé váltak.

Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legvédettebb kategóriába tartozik: természetvédelmi értéke egymillió forint. A magyar gerinces fauna egyik legveszélyeztetettebb faja.

Kapcsolódó:

Kísérleti hálórendszert építünk egy rákosi vipera élőhelyen

Rákosi vipera élőhelyek helyreállítása a Felső-Kiskunságban