Míg néhány évtizeddel ezelőtt megszokott látvány volt a Kiskunságban a parcellák szélein a vadvirágos, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal teli sáv, addig mára a megváltozott művelési mód, a nagy kiterjedésű monokultúrák és a rengeteg gyomirtószer miatt ez szinte teljesen eltűnt. A jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben és a fogyatkozásuk rávilágít egy, az egész világon zajló folyamatra: a mezőgazdasági területek biodiverzitásának csökkenésére.

A különböző időben virágzó gyomnövények például képesek folyamatosan táplálékot biztosítani a beporzást végző rovaroknak, míg ezzel szemben a termesztett kultúrnövény hatalmas területen csak rövid ideig virágzik. A gyommagvak ráadásul rengeteg magevő madárfajnak is fontos táplálékai.

búza és virágok
A kezeletlen táblaszegélyek növelik a biodiverzitást. Fotó: Lóránt Miklós

A 2021-ben az év vadvirágának is választott konkoly hiába gyönyörű növény, mérgező magja miatt tömeges előfordulása egy-egy gabonavetésben veszélyessé válhat. A 20. század második felétől a mezőgazdaságban alkalmazott korszerűbb eljárások miatt a növény – számos más szántóföldi gyomhoz hasonlóan – erősen visszaszorult, így sok helyen védetté nyilvánították (többek között Magyarországon is 1993-ban). Az utóbbi években a vegyszeres kezelések visszafogottabb használata miatt ismét terjedőben van.

konkoly
Konkoly a búzatáblában. Fotó: Lóránt Miklós

Ugyancsak közismert szántóföldi gyom a dísznövényként is ültetett búzavirág, amelynek szárított virágját szappanok, fürdősók díszítéséhez használják, míg a belőle nyert virágvíz enyhe gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású a bőrre.

A gazdálkodók kivételével vélhetően sokak által kedvelt pipacs a mákfélék családjába tartozik, éppen ezért vadmáknak is hívják. Néhány rokonával ellentétben ópiumot ugyan nem lehet nyerni belőle, de egy virágzó pipacsmező látványos színfoltja a tájnak.

pipacs
Pipacs és búzavirág

csucsorfélékhez (burgonyafélék) tartozó fajok közül sok tartalmaz mérgező alkaloidákat – ezeket általában arról a növényről nevezték el, amelyikből először kimutatták. Ilyen pl. az Atropa-ból (nadragulya) kinyert atropin, a Nicotiana-ból (dohány) kinyert nikotin. A legtöbb mérgező alkaloida megfelelő adagolásban gyógyászati célokra is alkalmazható, pl. az atropint pupillatágítóként használják. A reneszánsz Itáliában a mindig tetszeni vágyó hölgyek a vonzónak tartott nagy szembogárra áhítozva azt a kockázatot is vállalták, hogy akár meg is vakulhatnak a rendszeres használat következtében. A nadragulya tudományos neve, az Atropa belladonna is erre utal.

A csucsorfélék családjának fajai közül a Kiskunságban mindenütt gyakori, közép-amerikai származású csattanó maszlag mellett szórványosan a bolondító beléndekkel is találkozhatunk. A méternyire megnövő, nagy, fehér virágú csattanó maszlag könnyen felismerhető, egész nyárom virágzik. Rendkívül mérgező magjai dió vagy kis alma nagyságú tüskés tokban érlelődnek.  A beszédes nevű bolondító beléndek is dekoratív a sárga alapon lilás erezetű virágaival. Alkaloidjai miatt erősen mérgező ő is, nem csak hallucinációt, de görcsös hidegrázást és agykárosodást is okoz.

maszlag
Csattanó maszlag
beléndek
Bolondító beléndek

A cikk borítóképét készítette: Boronkai Miklós (Pipacsmező)