Szépség és szörnyeteg: a kivadult kaktuszok

Különlegesek, szépek – és szúrnak. A kaktuszokat sokan szeretjük, csodáljuk és tartjuk őket otthon vagy a kertben. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen érdekesek, változatosak, és van aki jobban kedveli őket, mint a kényesebb szobanövényeket. Azonban a természetbe a kaktuszok nem valók.

Lehet sokan nem is gondolnák, de bizony már Magyarországon is léteznek a kaktuszoknak kivadult állományai, amik nyomon követésével és felszámolásával egyre többet kell, hogy foglalkozzunk, és egyre többször kell, hogy szót ejtsünk.

Tévhit, hogy a kaktuszok csak a meleg éghajlatú területeken életképesek. Vannak olyan fajaik, amik hosszú, hideg időszakokat is túlélnek, akár -20°C-on is! Magyarország egyre több pontján (pl. Kiskunság, Kemeneshát, Mecsek, Pilis, Vértes, Villányi-hegység) találunk már olyan populációkat, amelyek túlélik a teleket. Mivel egy viszonylag újonnan megjelenő problémakörről van szó, nagyon fontos hogy ismerjék a kivadulások helyeit, és hogy tájékoztassák a lakosságot arról, hogy ne ültessék ki ezt a növényt a száraz gyepekbe!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe is érintett

Hazánkban a kaktuszok terjedésének leginkább a nyílt homokpusztagyepek és sziklagyepek kedveznek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának működési területén már a Mátrában is megjelentek. Áprilisban adtak hírt róla, hogy kollégáik Heves megyében, Gyöngyöspata külterületén számoltak fel egy viszonylag nagyobb kiterjedésű medvetalp kaktusz (Opuntia sp.) állományt.

A Nógrádi Tájegységnél is ismert volt két terület, ahol valószínűleg kiültetés következtében jelentek meg a kaktuszok, Cered és Nemti mellett, Nógrád vármegyében. Cereden a közút melletti homokkő oldalon találták meg őket. Ezt a két kis állományt sikerült nyár elején fölszámolniuk az illetékes természetvédelmi őrök aktív segítségével. Ezen nógrádi kaktuszok meghatározásában dr. Kelemen András volt a segítségükre, aki a Kiskunságban invazívan terjedő kaktuszokkal – medvetalpkaktuszok (Opuntia spp.), kötélkaktuszok (Cylinropuntia spp.) – foglalkozik évek óta. Mind a három helyen heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) kivadulása történt a nógrádi és hevesi esetekben egyaránt.

A ceredi katuszok megtalálási helye

Mi a baj a kaktusszal?

Egy faj kivételével ezek a növények kizárólag Amerikában őshonosak. Nálunk elvadulva az inváziós tulajdonságok negatív hatásait vonják maguk után: nem valók ide, gyorsan szaporodnak, nagy felületeket boríthatnak el, és ezáltal veszélyeztetik az őshonos élővilágot. A mediterrán országok sziklagyepjeit sok helyen már úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a birkanyájak és a tengert csodálni szándékozó emberek is kiszorultak róluk.

Mit tehetünk?

• A védekezéshez leginkább a megelőzéssel járulhatunk hozzá.
• Ne ültessünk kaktuszokat semmilyen célból a természetes környezetbe!
• Ügyeljünk a növényi hulladékra is, amennyiben kaktusz kerül közé!
• Mielőtt kidobnák a kukába/közösségi komposztálóba/otthoni komposztálóba a növényt, hagyjuk a napon minimum hetekre száradni, és amikor már teljesen barnára száradt és csörögve törik, csak akkor dobjuk ki.
• Se a terméseket, se a „leveleket” (nóduszokat) ne dobáljuk el zölden, mert a kaktusz vegetatívan (a „levelekről”) és magról is jól szaporodik.

Legyen Ön is aktív természetvédő!

Tisztelettel kérnek mindenkit, aki kivadult kaktuszokkal találkozik, hogy az információt juttassa el az illetékes nemzetipark-igazgatóság titkárságára (a Bükki Nemzeti Park esetében: titkarsag@bnpi.hu), vagy csatlakozzon a közösségi oldalon (Facebook) a „Kaktuszok a természetben” nevű csoporthoz, ahol megoszthatja az információt! Az észlelés rögzítéséhez szükséges a kaktuszról készült fotó és a helyszín pontos (lehetőleg koordinátákkal történő) megadása.

Köszönjük, ha tájékozottságukkal – illetve a kivadult kaktuszok észlelésének megosztásával – segítik az inváziós fajokkal foglalkozó munkatársak munkáját, valamint a természet védelmét!

Írta: Hák Flóra – természetvédelmi referens, Zsupos Vivien – természetvédelmi őr