A kövületek alapján a kréta időszakban, mintegy 135 millió éve jelentek meg, egy új kutatás viszont ennél jóval régebbre teszi a virágos növények kialakulását.
Darwin utálatos rejtélynek nevezte azt, hogy a virágos növények (zárvatermők) a kövületekben geológiai értelemben nem túl régen, és mintegy a semmiből bukkantak fel, mindenféle előzmény nélkül. A rejtélyt tovább fokozták aztán azok a modern kori vizsgálatok, amelyek molekuláris genetikai adatok alapján a kövületeket jócskán megelőző kort jelölnek meg a virágos növények eredetéül. Kinek hihetünk? A kövületek szakértőinek, vagy a molekuláris óra alapján vizsgálódóknak?
A svájci Fribourgi Egyetem evolúcióbiológusa, Daniele Silvestro vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport most arra a következtetésre jutott, hogy bizony jóval hamarabb kialakultak, mint az eddig, csupán a kövületekre alapozva bizonyított volt. A kutatók a Nature Ecology & Evolution folyóiratban számoltak be az eredményeikről.
„Igen hosszú időn át éltek az ősi ökoszisztémákat uraló nyitvatermők és páfrányok árnyékában a virágos növények” – mondta Silvestro. „Ez nem különbözött attól, ahogyan a korai emlősök is éltek a dinoszauruszok uralta világban, és csak később váltak maguk domináns létformává.”
A virágos növények ma abszolút uralkodói a növényvilágnak, messze maguk mögött hagyva a nyitvatermőket, páfrányokat, és szinte minden, az ember számára fontos haszon- és élelmiszernövényt ez a csoport adja.
