Sok millió év alatt heverhetné ki az új-zélandi madárvilág az ember kártételét
2019.08.12.Új-Zélandra érkezése óta az ember olyan mértékben megtizedelte a madárvilágot, hogy regenerálódásához mintegy 50 millió évre lenne szükség. Az egykorihoz hasonlóan sokszínű madárvilág újbóli evolúciós regenerálódásához, kifejlődéséhez több idő kellene, mint amennyi ideje létezik az emberiség.
A Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint nagyjából 700 évvel ezelőtti, Új-Zélandra érkezése után az ember és a magával hozott állatok pusztító kihalási hullámot idéztek elő a helyi madárvilágban. Több mint 70 madárfaj tűnt el – közölte a berlini Természettudományi Múzeum, ahol a tanulmány egyik társszerzője, Luis Valente végez kutatásokat.
A madárvédelmi erőfeszítések ellenére a még meglévő fajok 30 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye.
A kakapó például néhány éve csaknem kihalt, mivel veszélyeztetik a patkányok, nyestek, vadászgörények, macskák és más, az ember által behozott állatok. A kakapók az erdők talajszintjén élnek, ott rakják le tojásaikat is, és semmilyen védekezési stratégiával nem rendelkeznek.
A kakapó vagy bagolypapagáj – Fotó: napivaganysag.blog.hu
Mivel a szigeteken eredetileg a denevéreken kívül nem éltek emlősök, a madaraknak nem kellett ilyesfajta ellenségre számítaniuk. Sok itt élő madár ezért röpképtelen, nagy, viselkedése főként „naiv”, így viszonylag könnyű prédának számítanak – írják a szakértők. A behurcolt állatfajokon kívül a vadászat és a megváltozott földhasználat is hátrányukra vált.
A kutatók kielemezték az új-zélandi kihalt és még élő madarak genetikai és fosszilis adatait. Ezután számítógépes szimulációk segítségével meghatározták, milyen sokáig tartana, míg a szigeteken az evolúció révén újra létrejönne az elveszett sokszínűség.
„Ha azok a fajok, amelyek jelenleg a potenciálisan veszélyeztetett kategóriába tartoznak, szintén kihalnának, további tízmillió évre lenne szükség” – közölte a berlini Természettudományi Múzeum.
A kivi – Fotó: backpackerguide.nz
Mivel Új-Zélandot szigetek alkotják, melyeken a növények és állatok a világ többi részétől elzártan, zavartalanul fejlődhettek, különleges madarak otthonává vált. Ilyen például címerállata, a röpképtelen, éjszaka aktív kivi.
