A tavaszi költési időszakban a hormonoktól feltüzelt hímek képesek a végkimerülésig harcolni a tükörben látható, másik „ellenséges hímmel”, a saját tükörképükkel. Közben nem táplálkoznak rendesen, nem tudják a területüket megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatják.
Évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amelyek épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet.
Fotó: Getty Images
A jelenség megelőzése, kezelése egyszerű: a tükröződő felületek eltakarása, a külső visszapillantó tükrök behajtása, a tükröződés csökkentése függönnyel, de kihelyezhető a madarakat riasztó rémzsinór is.
A Magyar Madártani Egyesület (MME) magyarázata szerint a jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartás, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetőségük evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.
A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az „ellenség” nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni.
Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja.
Ilyen szomorú vége lehet az „ellenséggel” szembeni harcnak – Fotó: Getty Images
