A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén idén rekordszámú barátréce költött. A szaporulat is kiváló, gyakran látni nyolc-tíz fiókát vezetgető madarakat.

Hazánk leggyakoribb bukórécéje a barátréce, melynek mind az európai, mind a hazai állománya csökkenést mutatott az elmúlt évtizedekben. A hazai állomány jelenleg 2-3 ezer pár között mozog. Éppen ezért örvendetes, hogy a Kis-Sárréten a faj állománya stabil, és az elmúlt egy-két évben növekedést is mutat. Az utóbbi években 80-100 pár között mozgott a fészkelő állomány, tavaly 96 pár költött, ebben az évben pedig 105-110 pár, ami rekordnak számít a Körös-Maros Nemzeti Park fennállása óta.

Hazánkban a barátréce elsősorban a halastavak fészkelő madara. A Kis-Sárréten az állomány mintegy fele halastavi környezetben költ, a másik fele pedig a környező mocsarakban és élőhely-rekonstrukciós területeken. A halastavakban is előnyben részesíti a mozaikos nádasokkal szabdalt, hínáros tóegységeket.

Megfigyeléseink alapján, annak ellenére, hogy bukóréce, sekélyebb vizű mocsarakban is megjelenik költőfajként, ha abban van egy-egy kisebb, mélyebb vizes terület. Bukóréce lévén táplálékát többnyire a víz alatt szerzi, különböző hínárfajokat, magvakat és rovarokat fogyaszt. Az áttelelő példányok egyik fő táplálékát a különböző kagylók jelentik.

Május-júniusban van a fészkelési időszaka, a fészekalja 8-11 tojásból áll. Július közepén már egyre gyakrabban kerültek szem elé fiókát vezető családok. Tapasztalatunk, hogy ebben az évben jó a szaporulat, több esetben figyeltünk meg 8-10 fiókát vezető madarakat.

A költőpárok további növekedésének elősegítését, az állomány stabilizációját szolgálja az a két vizes élőhely-rekonstrukció, amelyet a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a napokban kezdett meg a Kis-Sárréten.

A cikk borítóképét készítette: Lóki Csaba (“Barátkozás”)