A világon számos állatfaj visel igen látványos szemfoltokat a ragadozók elijesztésére, no de vajon a ragadozó szemszögéből milyenek is e mintázatok?
A Frontiers in Ecology and Evolution folyóirat publikálta azt az új vizsgálati eredményt, amelyből kiderül, mi módon hatnak a ragadozókra a lepkék szemfoltjai.
Mindannyian ismerjük a Mona Lisa-effektus nevű jelenséget, ami azt jelenti, hogy bizonyos festményekre (pont nem a névadóra) bárhonnan nézünk, az az érzésünk, hogy minket követ a tekintetével a rajta ábrázolt személy. Amikor egy művész úgy festi meg a modellje tekintetét, hogy a pupilla pontosan a szem közepén áll, akkor fellép e hatás: bárhol állunk, a kép minket követ. Egészen úgy tűnik, a természet hasonló módszerrel igyekszik meggyőzni a ragadozókat a lepkék szemfoltjainak elhelyezkedésén keresztül. A halaktól a lepkékig számtalan állat használ valamilyen, szemre emlékeztető mintázatot – a legjobban a lepkékét ismerjük, hisz több hazai faj is kihasználja e módszert.
Nappali pávaszem (Aglais io), a legismertebb hazai szemfoltos állat. Forrás: INATURALIST
E szemfoltok egyes esetekben arra szolgálnak, hogy a ragadozót megtévesztve eltereljék annak figyelmét a létfontosságú testrészekről egy kevésbé fontosra. Feltételezték azt is, hogy a ragadozó azért tart e szemfoltoktól, mert a saját ellenségeit idézi fel benne. Hasonlóan a festményeknél tapasztalthoz, ez esetben a szemfolt középponti jellege adja a leghatékonyabb védelmet, hisz így bármely irányból érkező ragadozó ellen ugyanúgy véd.
