Méretes kígyászölyvek időznek a dél-alföldi pusztákon
2025.09.16.A Körös-Maros Nemzeti Park tájain kígyászölyvek nem költenek ugyan, de az őszi madárvonulás időszakában szívesen megállnak itt táplálkozni, pihenni, éjszakázni. Idén is jó néhány példányt megfigyeltek már a legeltetett gyepterületeken.
A kígyászölyv nagy elterjedésű ragadozómadár-faj, Spanyolországtól egészen Kínáig költ. Magyarországon aránylag ritka, az itteni költőpárok száma ötven alatt van. Elsősorban a hegy- és dombvidékeken fészkel, de a kiskunsági homokhátság fenyőültetvényein is vannak költőpárok.
Hosszútávú vonuló, az európai állomány Afrikában, az ázsiai pedig az indiai szubkontinensen telel. A kígyászölyvek általában augusztusban indulnak el telelőhelyeik felé. Útközben az alkalmas élőhelyeken hosszabb-rövidebb ideig megpihennek.
Egyik ilyen kedvelt pihenő- és táplálkozóhelyük a kardoskúti Fehér-tó térsége. Idén itt július közepén jelent meg az első példány, augusztus elejétől pedig már egyre rendszeresebben bukkantak fel az itteni gyepeken. Az egyszerre megfigyelt legtöbb példány négy volt, de még szeptember elején is láttak hármat. Két évvel ezelőtt egyszerre hét példányt is sikerült megfigyelni a megyehatári kilátóból. Mivel a kígyászölyvek vonulása általában elhúzódik, így még szeptember végén is előfordulhatnak. A legeltetett gyepeket kedvelik, ott tudják legkönnyebben elkapni a fő táplálékul szolgáló hüllőket. Jellegzetesen lebegő, szitáló pózban lesnek a zsákmányra, majd hirtelen lecsapnak rá, aztán egy nyíltabb helyen lévő fára ülnek fel, ott fogyasztják el. Ha nincs elegendő gyík, kígyó, sikló, akkor kisebb rágcsálókat is megesznek.
Fotó: Vasas András
A Körös-Maros Nemzeti Park más tájain is szinte minden évben látható kígyászölyv. Cserebökényben idén két megfigyelés volt, mindkettő augusztusban. Az egyik egy immatur, a másik pedig egy fiatal példány volt, amely egerészölyvek társaságában forgolódott a gyepek felett.
A Kígyósi-pusztán néhány évtizeddel ezelőtt még jellemző nyári átvonuló, átnyaraló faj volt a kígyászölyv, mostanában azonban már csak nagyon ritkán bukkan fel errefelé. Idén eddig egyetlen példányt láttak, amely csak éjszakázni állt meg egy napra a háborítatlan pusztarészen. A csapadékosabb években 4-5 példány is előfordult egyszerre, idén nem álltak meg itt.
A Csanádi pusztákon június második felében jelent meg az első kígyászölyv, majd később még egy időzött itt hosszabban. Az egyik rendszeresen éjszakázott a Montág-puszta déli szélén lévő magasfeszültségű vezetéksor oszlopain. A másikat a Kopáncsi-pusztán láttuk több alkalommal. Augusztus vége óta azonban nem észleltek újabb példányokat.
A Kis-Sárréten az ezredforduló tájékán még gyakoribb vendég volt a kígyászölyv, az utóbbi évtizedben viszont csak ritkán bukkan fel errefelé, akkor is inkább a tavaszi vonuláskor. Idén sem a nyár folyamán, sem az ősz kezdetén nem került még szem elé egyetlen példány sem. Hasonló a helyzet a Dévaványai-Ecsegi pusztákon is, egyelőre ott sem sikerült megfigyelni kígyászölyveket.
A cikk borítóképét készítette: Koncz-Bisztricz Tamás (Kígyászölyv)
