Megérkeztek Korzikára a Balaton környéki fülemülesitkék

2020.12.03.

A napokban értesült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, hogy a korzikai Station De Baguage Biguglia által szervezett vonuláskutatást célzó madárgyűrűző program keretében Antoine-Simon Leoncini visszafogott három, az Igazgatóság munkatársai által gyűrűzött fülemülesitkét.

Fülemülesitke. Forrás: facebook.com/stationdebaguage.biguglia

Korzikai madárgyűrűző kollégánk októberben fogta vissza a tihanyi Külsó-tó nádasában, májusban jelölt madarat, valamint két, a Kis-Balatonon szeptemberben gyűrűzött sitkét.

Megkerülési térkép

Az egyik madár élő közvetítésben jelentkezett a jelölés helyszínétől 762 km-re található Borgo környéki nádasból: https://www.facebook.com/stationdebaguage.biguglia…

A Kis-Balatonon 2017 óta zajlik a fülemülesitke célzott vonuláskutatása.

Bővebb információ:

Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) a Kis-Balatonon

A fülemülesitke hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000Ft, közösségi jelentőségű madárfaj. Rövidtávú vonulóként tavasszal a legkorábban érkező nádiposzáta fajunk. A hímek már március közepétől hallatják jellegzetes éneküket revírfoglalás, illetve párkeresés céljából. A revírek általában 100-150 méteres átmérővel rendelkeznek. Nagyobb tavak és mocsarak többéves, aratatlan gyékényes-nádasaiban fészkel. A fészket a tojó egyedül építi előző évi nádlevelekből és nádbugából, leggyakrabban vízben álló avas keskenylevelű gyékény, vagy avas sás közé. A fészek mindig valamilyen „alapra” készül, amely általában a sűrű gyékény vagy nád közé hullott levelekből, a hó által letördelt gyékényből áll, a vízfelszín felett átlagosan 40 cm magasan. A hím csak alkalmanként visz kevés fészekanyagot. Gyakran már áprilisban teljes a többnyire négy tojásból álló fészekalj, melyen a tojó és a hím felváltva kotlik. A fiókák etetésében is mindkét szülő részt vállal (óránként átlagosan nyolc alkalommal etetnek). Évente általában kétszer költ. A fülemülesitke a költési időszak után, nyáron végzi tollainak cseréjét, ilyenkor keveset repül, többnyire „gyalogol”, így keresi rovarokból álló táplálékát a növényzet alsó régióiban, esetenként a vízfelszínről táplálkozik.

A Kis-Balaton területén 2017 óta zajlik célzottan a faj vonuláskutatása. A naptár 38–40. hetén tapasztalható a vonulási hullám kicsúcsosodása, így ebben az időszakban zajlik a gyűrűzés függönyháló alkalmazásával. A hálóba csalogatáshoz a sitkére jellemző hívó- és énekhang lejátszását használjuk. A program során eddig 1860 pld. fülemülesitkét gyűrűztünk.

Gyűrűzött sitkék

Az évenként fogott fülemülesitkék száma az időjárási viszonyok, a vízállás és a befektetett munka függvénye.

– 2017-ben egy helyszínen (II. ütem– I.-es terelőtöltés) folyt a gyűrűzés egy hét időtartamban.

– 2018-ban szintén a terelőtöltésen dolgoztunk, immár két héten keresztül.

– 2019-ben az előző évek sikerein felbuzdulva két helyszínen alakítottunk ki hálósort: a már jól bevált terelőtöltésen és a légvonalban tőle 2 km-re található 32T jelű zsilip melletti nádasban. A program során 18 napon volt gyűrűzés, ebből 6 napon csak az egyik hálóállásban.

– 2020-ban a három hálóállással dolgoztunk két héten keresztül. Sajnos azonban a hálósorok kialakításakor a magas vízállás következtében nem tudtunk megfelelő hatékonysággal dolgozni.

A gyűrűzött sitkékből 14 példányt fogtak vissza helyi megkerülésként (0–5km; Fenékpuszta), 4 pld.-t. belföldi megkerülésként (>5km; Dávod, Farmos, Izsák) és 35 pld.-t külföldön (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Franciaország-Korzika, Görögország, Horvátország, Montenegró, Olaszország).

A Kis-Balatonon gyűrűzött fülemülesitkék megkerülési helyszínei

A gyűrűzés mellett visszafogásoknak is örülhettünk. A visszafogott sitkékből 62 helyi (0–5km; Fenékpuszta), 16 pld. pedig belföldi megkerülés (>5km; Csorna, Farmos, Izsák, Nádasladány, Sarród, Seregélyes, Sumony, Tihany) és 20 pld. külföldi (Albánia, Ausztria Bosznia-Hercegovina, Franciaország-Korzika, Görögország, Horvátország, Montenegró, Szlovákia).

A Kis-Balatonon visszafogott fülemülesitkék

A vonuláskutatást megelőzően 2017 nyarán kezdtük meg a gyűrűzési tevékenységet egy hét időtartamban az I-es terelőtöltésen, ekkor még célfaj nélkül. 2019-ben a diszperziós (szétvándorlási) időszakban is zajlott célzott fülemülesitke gyűrűzés, melynek eredménye 75 gyűrűzött példány a költési időszakot követően (július 15–augusztus 5). A gyűrűzött sitkék közül 66 volt 1y (első éves) korú, tehát fiatal. (A diszperziós időszakban fogott madarak nem szerepelnek a fenti összesítésben).

A gyűrűzési akciók során összesen 54 faj 7476 példányát láttuk el egyedi azonosítóval.

A gyűrűzési eredményekből kitűnik, hogy a Kis-Balaton kiterjedt nádasa fontos szerepet játszik egyéb fajok mellett, a magyarországi fülemülesitke állomány vonulása során is. A belföldi visszafogások bizonyítják, hogy nem csak a helyi állomány használja a területet a vonulás alkalmával pihenő-, illetve táplálkozóhelyül.

Hálóállás az I.-es Terelőtöltésen

A Magyarországon gyűrűzött sitkék külföldi megkerülési aránya 1,54% (a kis-balatoniaké 1,88%!), mely jóval meghaladja a többi nádiposzáta faj külföldi megkerülési esélyeit (foltos nádiposzáta: 0,05%). Ennek oka elsősorban a faj vonulási stratégiájával magyarázható, más nádiposzátákkal ellentétben rövidtávú vonuló, a telet a Mediterráneum édes, illetve brakkvizes nádasaiban tölti, valamint mind fészkelőterületét, mind pedig a telelőterületét illetően nagy területhűség jellemzi. A magas megkerülési arány továbbá annak köszönhető, hogy a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (KME) 2002 óta expedíciókat szervez a faj telelőterületeinek kutatására, valamint a vonulás során pihenő- és táplálkozóhelyként szolgáló lépőkövekként használt nádasok felkutatására. A kutatóutak célja ezen területek védetté nyilvánítása által biztosítani az európai fülemülesitke állomány stabilitását. Az expedíciók úticéljai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Montenegro, Olaszország.

Igazgatóságunk munkatársai a kis-balatoni gyűrűzések mellett, az expedíciókon való részvétellel is igyekeznek minél nagyobb mértékben hozzájárulni a kárpát-medencei állomány kutatásához, megőrzéséhez. Munkatársaink felvették a kapcsolatot a korzikai, francia, illetve spanyol kollégákkal is. Bízunk benne, hogy eredményesen sikerül őket bevonni a sitke vonuláskutatásába és eddig a magyarországi állomány kapcsán nem detektált telelőterületekről kaphatunk információkat.

Sitke görög gyűrűvel a Kis-Balatonon. Kollégánk gyűrűzte a Sagiada környéki nádasban

A technikai fejlődés napjainkban már teret biztosít rádiótelemetriás nyomkövetésre a kistestű énekesmadarak tekintetében is (https://motus.org/). Reményeink szerint a közeljövőben a Kis-Balatonon is pontosíthatjuk a már meglévő vonulásra vonatkozó információinkat a módszer segítségével, valamint betekintést nyerhetünk a sitke területhasználatába mind a költési, mind a vedlési időszakban.

A Kis-Balatonon fészkelő fülemülesitke állomány nagyságáról nem rendelkezünk pontos információkkal. Tavasszal az éneklő hímek detektálásával (akusztikus megfigyelés) követhetjük nyomon a költőpárok állománysűrűségének (denzitásának) évenkénti alakulását a felmért területeken. Extrapolációval közelítő becslés adható egy nagyobb kiterjedésű terület állománysűrűségére (pl. Kis-Balaton). A felméréseket pirkadatkor érdemes kezdeni, fagy- és szélmentes időben. Az előzetesen kijelölt és költési időszakonként minimum két alkalommal felmért transzektek általában reprezentatív és könnyen megközelíthető területen találhatóak. A felmérés történhet gyalogosan vagy kajak segítségével csatornán közlekedve. Egyenletes sebességgel a transzekten haladva (4-5 km/h) 50-50 méteres sávban feljegyzésre kerülnek az éneklő hímek, ügyelve az adat duplikáció lehetőségének minimalizálására. Fontos, hogy az éneklő egyedek pontos helyét térképen vagy térinformatikai eszközzel minél pontosabban jelöljük, hogy a vegetációs térképekhez történő hozzárendelésen alapuló közelítő becslés eredményeként kapott értékek minél árnyaltabb képet fessenek az állománynagyságról. A Kis-Balaton nádasaiban 2019 óta követjük nyomon megkülönböztetett figyelemmel a fülemülesitke költőállományát. A rendelkezésre álló adatok érdemi érékeléséhez legalább három év költési időszakából álló adatsort tartunk szükségesnek, ezért az adatok jelenleg még feldolgozás alatt állnak. A célzott felmérés azonban már első évben megmutatta, hogy a Kis-Balatonon költő fülemülesitke állomány akár többszöröse is lehet az eddigi szakirodalmakban közölteknek.

Transzekt

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik valamilyen formában aktívan hozzájárultak a kis-balatoni fülemülesitke vonuláskutatási program eddigi sikereihez: Arnóth Júlia (SZIE-GK), Bakk Csaba (MME), Bodor Ádám (MME), Bődör Bence (BfNPI), Fejes Éva (BfNPI), Horváth Balázs (MME), Horváth Kornél (SZIE-GK), Kovács Zoltán (BfNPI), Kusztor László (NYUDUVIZIG), Lelkes András (BfNPI), Megyeri Eszter (SZIE), Miklós Mariann (BfNPI), Salamon Bettina (SZIE-GK), Szabó Gábor (BfNPI), Szalai Dániel (SZIE-GK), Szász Benedek (BfNPI), Szász-Makkai Dorottya (BBTE), Szinai Péter (BfNPI), Varga Júlia (BfNPI), Zimmermann Zita (ELKH-ÖK).

Írta: Szász Benedek – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság