2021-ben súlyos mezőgazdasági aszály söpört végig Közép-Ázsián a korai vegetációs időszakban, ami a termények és az állatállomány tömeges pusztulását okozta, és az élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett. Ez a kemény aszály azonban nem önálló esemény.
Az 1990-es évek óta tartó aszályosodási tendencia felerősödni látszik. Az, hogy az egyre súlyosbodó mezőgazdasági aszályok a jövőben is folytatódni fognak, nagy aggodalomra ad okot mind a közvélemény, mind a tudományos közösség számára.
A mezőgazdasági aszály a talaj nedvességhiányára utal, amely szorosan összefügg a meteorológiai tényezők változásával, és általában a meteorológiai aszály után következik be
– mondta Dr. Jiang, a tanulmány első szerzője.
Dr. Jiang Jie és Zhou Tianjun professzor a Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetének (IAP) munkatársai megvizsgálták a mezőgazdasági aszályok múltbeli változásait Közép-Ázsiában, és előrejelzéseket készítettek a jövőbeli változásokról. Megállapították, hogy a mezőgazdasági aszályok súlyosbodását Közép-Ázsia déli részén a korai vegetációs időszakban 1992 óta az antropogén hatás és az interdekádikus csendes-óceáni oszcillációhoz kapcsolódó belső változékonyság kombinációja okozta. Azt is megállapították, hogy a talajnedvesség ember okozta csökkenése a jövőben a gyorsan melegedő éghajlat miatt súlyosbodni fog.
A tanulmányt a Nature Geoscience című folyóiratban tették közzé január 12-én. A tanulmány több bizonyítékon alapult, többek között az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ, a német Max Planck Intézet és az ausztrál Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization megfigyelésein és nagy együttes szimulációin.
A kutatók megállapították, hogy az éghajlati rendszer természetes belső változékonysága együttesen a meteorológiai tényezők, köztük a hőmérséklet és a csapadék hosszú távú változásainak modulálásával az 1990-es évek óta súlyosbodó aszályokhoz vezetett.
A közép-ázsiai aszályokat befolyásoló kiemelkedő természetes változékonyság a Csendes-óceánban a tenger felszíni hőmérsékletének hosszú távú oszcillációja, amely 20-30 évente változik. Az 1990-es évek óta tartó legutóbbi ciklus, amely a Csendes-óceán trópusi közép-keleti részén a normálisnál melegebb tengerfelszíntől a normálisnál hűvösebb állapotig tartott, Közép-Ázsia déli részén a tavaszi csapadékmennyiség csökkenését, majd a talajnedvesség csökkenését eredményezte a korai vegetációs időszakban.
A tudósok tanulmányukat kiterjesztették a jövőbeli előrejelzésekre is. Megvizsgálták, hogy az RCP8,5 forgatókönyv szerint milyen hatással van az antropogén külső kényszer a mezőgazdasági aszályok jövőbeli változásaira Közép-Ázsiában. Azt találták, hogy az ember okozta felmelegedés hatására a közép-ázsiai aszályok súlyosbodni fognak ebben az évszázadban.
