ForrásMásfél fokÍrta: Kis Anna – Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tanársegéde.

Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek már csak azért is hozzák egyre ritkábban zsákban a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest – derül ki az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak vizsgálataiból. Az általános tendencia nem jelent egyenletes melegedést: az elmúlt években március közepét követően épp a szeszélyesebb időjárási viszonyok voltak a jellemzőek.

Összességében 76%-os beválási arányt mutatott 49 év alatt, 1971 óta országos átlagot tekintve a népi bölcsesség. Azaz az évek bő háromnegyedében a Sándor, József, Benedek napokat (március 18.,19.,20.) követő héten magasabb volt a hőmérséklet, mint az említett névnapok előtti hét nap során. Ahogyan az alábbi ábrán is láthatjuk, március 20. után a sokévi országos átlagokat tekintve jellemzően már nem esik 5 °C alá a napi középhőmérséklet.

Márciusi átlaghőmérséklet Magyarországon évtizedes bontásban. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre)

Természetes folyamat, hogy a Sándor, József és Benedek névnapok környékén melegszik az idő, hiszen ekkorra tehető a tavaszi napéjegyenlőség, azaz a csillagászati tavasz kezdete. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a napsugarak merőlegesen esnek az Egyenlítőre. Azaz hazánk ilyenkor már több besugárzást kap a téli időszakhoz képest, amikor a napsugarak a déli féltekén estek merőlegesen a felszínre.

Ennek tudatában joggal várhatjuk, hogy beválik a népi jövendölés, és Columbo után szabadon elővehetjük kedvenc ballonkabátunkat a télikabát helyett. (Maga a népi megfigyelés nem túl egzakt: felmerül a kérdés, hogy a „hozzák a meleget” milyen időszakra vonatkozik (a következő napra, vagy a következő hétre?), valamint, hogy milyen mértékű melegedést jelent (már a 0,1 °C-os hőmérsékletemelkedés is számít, vagy csak a jelentősebb, 5 °C-os érték mérvadó?). Úgy vizsgáltuk a népi mondást, hogy összehasonlítottuk a március 18‒20. előtti hét (március 11‒17.) és az utána következő hét (március 21‒27.) átlaghőmérsékletét.)

A hőmérsékleti adatok elemzéséből kiderül, hogy az elmúlt 20 évben már kevésbé volt megbízható a mondás: ha évtizedes átlagokra határozzuk meg a két kiemelt hét közötti hőmérsékletkülönbségeket, akkor a népi megfigyelés beválási aránya az ezredforduló után csökkenést mutat: a korábbi 80‒100% helyett 50‒70% lett.

A március közepi felmelegedés kisebb mértékű volt az utóbbi évtizedben, mivel március elején már eleve melegebb volt a korábbi években megszokotthoz képest. A tavaszkezdet eltolódásával a hónap végi hőmérsékletek pedig már csak kisebb mértékben emelkedtek.

Ha emelkedtek egyáltalán: az alábbi ábrán jól látszik, hogy a március 21‒27. és március 11‒17. időszakok közti hőmérsékletkülönbség nagyobb változatosságot mutat a 2000 utáni évekbenszeszélyesebbé vált a március közepi időjárás. Az elmúlt 20 évben nyolcszor fordult elő, hogy a névnapok előtti héten átlagosan melegebb volt, mint az utánuk következőn. A legnagyobb mértékű hűlés (‒6,2 °C) 2018-ban következett be, míg 2010-ben 9,9 °C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet a vizsgált két hét során.

Hőmérsékletkülönbség a „Sándor, József, Benedek” napok előtti (március 11‒17.) és utáni hét (március 21‒27.) között. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre)

Az elmúlt 20 évben meleg helyett inkább szélsőség volt a zsákban

Az alábbi, 5 éves periódusokat mutató ábrán is látszik, hogy a 2000 előtti években jól elkülönül a március 11‒17. és a március 21‒27. hetek átlaghőmérséklete, míg az elmúlt 20 évben közelebb esnek egymáshoz az értékek. Voltak olyan időszakok is (2001‒2005. és 2016‒2019.) amikor ráadásul nem hogy melegedés, hanem hűlés következett be (bár ez csak 0,2 °C volt az 5 év országos átlagát tekintve). Azaz

az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra, az egyenletes felmelegedés helyett.

A „Sándor, József, Benedek” napok előtti (március 11‒17.) és utáni hét (március 21‒27.) átlaghőmérséklete 5 évekre átlagolva. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre)

Megvizsgáltuk külön az említett három névnap átlaghőmérsékletét, amely a sokéves átlag alapján 6 °C-nak adódott, és csupán egyetlen évben – nem is olyan régen, 2018-ban – fordult elő, hogy ez az érték fagypont alatt maradt. Ugyanakkor a 49 évből 6 évben 10 °C feletti volt a Sándor, József és Benedek napján mért hőmérsékletek átlaga, és ezen esetek fele az elmúlt 15 évben következett be (2004-ben, 2012-ben és 2014-ben).

Tendencia: egyre melegebbek a márciusok (is)

A márciusi átlaghőmérséklet 2011‒2019-ben már megközelítette a 7 °C-ot, míg a korábbi évtizedekben 5-6 °C volt jellemző. A hónap során jellemzően három fagypont alatti átlaghőmérsékletű nap jelentkezik országos átlagban, ez nem változott számottevően a vizsgált 49 évben. Azonban a 10 °C feletti középhőmérsékletű napok száma a korábbi évtizedekben jellemző kettő-ötről hétre növekedett. Az általános melegedés mellett (az alábbi ábrán a vízszintes színes vonalak az évtizedek átlaghőmérsékletét mutatják) az egyes évek közötti változékonyság és a hónapon belüli szélsőségek megmaradtak. 2020 márciusa a hatodik legmelegebb volt 1979 óta Európában: közel 2 °C-kal volt magasabb az 1981‒2010-es időszak átlagához képest.

Az 1971‒2019. közti évek márciusi átlaghőmérsékletei, az évtizedes átlagok jelölésével. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre)

A márciusi melegedés 2011‒2019. átlagát tekintve kisebb meredekséget mutat a korábbi évtizedekhez képest, amely valószínűleg azzal magyarázható, hogy a hónap elején nem olyan alacsony a hőmérséklet, mint ahogy az a korábbi években megszokott volt. Ez összeköthető a téli melegedéssel, aminek következtében csökkenhet a havazás aránya. A kisebb mennyiségű hó megolvasztása pedig kevesebb energiát követel és gyorsabban végbemegy, így a beérkező sugárzás hamarabb tudja érvényesíteni melegítő hatását.

Lehet, hogy mi örülünk a melegebb tavasznak, de a természet kevésbé

Elsőre talán jól hangzik, hogy hamarabb melegszik az idő: szinte biztosan nem kell havat lapátolnunk és a vastag kabátok is mehetnek a szekrénybe pihenni. Sajnos azonban a szezonális ciklus egy apró változása is komolyabb károkat okozhat a természetben. A mezőgazdasági és az otthoni, kerti munkálatok egy része is márciusban kezdődik, amelyeket alapvetően inkább az időjárási körülményekhez, mintsem konkrét dátumokhoz igazítunk. Azonban így is gyakran problémát okoz a tavaszi fagykár – ez idén is fenyegeti a mezőgazdasági termelést hazánkban.

Ha előre vagy hátratekerjük az évszakok kezdetét, az a növények életciklusát is befolyásolja. Ez pedig az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Ha például bizonyos növények nem akkor virágoznak, amikor  a rovaroknak arra szüksége lenne, az hátrányosan érintheti az állatok életciklusát és a beporzást. Ezek a folyamatok tehát szorosan az évszakokhoz kötődnek. Azonban a természet szerint a tavasz nem március 1-jén vagy a tavaszi napéjegyenlőség napján kezdődik, hanem akkor, amikor a hőmérséklet annak eljövetelét mutatja.