A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Maros-ártér részterületén is magyar szürke szarvasmarhák legeltetésével oldja meg főként a gyepterületek természetvédelmi területkezelését.

Az ártérben fekvő, több száz hektáros Bekai-legelőre a KMNPI Montág-pusztai Állattartó Telepéről szállítottunk ki a közelmúltban egy növendékekből álló szürkemarha gulyát. Vannak köztük másod- és harmadéves borjak is, az üszők és a tinók aránya megközelítőleg 50-50 százalék.

A legeltetéssel történő élőhelykezelésnek többféle pozitív hozadéka is van. Egyrészt így tudunk legjobban védekezni az idegenhonos, invazív növényekkel szemben, amilyen például a gyalogakác és a selyemkóró. Az állatok letapossák, lelegelik ezeket a növényeket, teret biztosítva ezzel más növényfajoknak. A nagytestű állatok taposásukkal átmozgatják a talajt és a gyepet, felverik a rovarvilágot, ezzel segítik a közelben élő madarakat a táplálékszerzésben.

Fotó: Szász Bence

A Magyarcsanád közelében fekvő Bekai-legelőre jellemzőek a változó magasságú, mozaikos gyepterületek. Gondosan ügyelünk arra, hogy minden egyes területrészen csak a szükséges ideig tartózkodjanak a szürkemarhák.

Az ártérben legelésző gulya nem mindennapi látványosság. Aki felkeresi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Bökényi tanösvényét, az minden bizonnyal megfigyelheti majd a népes állatsereget is.

A cikk borítóképét készítette: Szőke Viktória (Szürkék)