A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének mocsaras, tocsogós gyepein ezekben a napokban is több száz nagy goda tartózkodik.

Egyik népi elnevezésük lotyósneff, melyet jellegzetes, tavasszal hallatott „lütyő-lityő-lütyő” hangjuk után kaptak. Döntő részük csak a tavaszi vonulás közben állt meg pihenni és táplálkozni, s nemsokára továbbindul észak felé, de sokan közülük ezt a területet választják költőhelyül.

Fotó: Szász Bence

A nagy godák tavaszi vonulása március elején kezdődött, s még most, április utolsó harmadában is tart. Ezen időszak alatt voltak olyan napok, amikor egyszerre félezer nagy goda tartózkodott a Csanádi puszták három területrészén: Montág-pusztán, Kopáncs-pusztán és a Királyhegyesi-pusztán. Jellegzetes hangjukat már messziről meghallhatják az arra járók.

Fotó: Szász Bence

A vonulási időszak lassan véget ér, s csak azok a párok maradnak, amelyek itt költenek majd. A Nagy-Zsombékon és környékén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezeléseinek és a tavaszi csapadéknak köszönhetően most megfelelő vízborítás alakult ki. A nagy godák kedvelik a tocsogós gyepeket, ahol ideális költőhelyet és táplálkozóhelyet is találnak, s zavarástól mentesen élhetik mindennapjaikat. A költéshez készülődő pároknál már párzás is megfigyelhető, s megkezdték a területfoglalást és a fészkelőhelyek kiválasztását.

A Csanádi pusztákon minden évben több tucatnyi nagy godapár költ, elsősorban a Nagy-Zsombékon, illetve a szikerek mentén. Mivel most az élőhely kiváló állapotban van, így várhatóan a költőpárok száma is magas lesz.

A cikk borítóképét készítette: Horváth Tibor (Táncoló godák)