Lappföldön 1914 óta nem mértek ilyen hőséget

2021.07.13.

A lappföldi Kevóban vasárnapra 33,6 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála, amire több mint egy évszázada nem volt példa, 1914-ben 34,7 fokos hőséget jegyeztek fel.

A rendszeres mérések kezdete, 1844 óta nem volt még olyan forró a június Finnországban, mint az idén a finn országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint.
A skandináv országokban az elmúlt hétvégén szintén rekordközeli hőmérsékleteket mértek, néhány helyen 34 fokot is – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

Közben Észak-Amerikában is erős hőhullám tapasztalható. A gyilkos hőség miatt Oregon kormányzójának vasárnapi közleménye szerint 95 ember vesztette életét. Az Egyesült Államok északnyugati és Kanada délnyugati részén több százra tehető a kánikula miatti halálos áldozatok száma.

A szakemberek attól tartanak, hogy a klímaváltozás fokozta katasztrofális időjárási körülmények a következő hónapokban tovább romolhatnak.

Michael Reeder, az ausztrál Monash Egyetem meteorológia professzora szerint az Európában és Észak-Amerikában tapasztalható időjárás összefügg. A Csendes-óceán nyugati részén, Japán közelében egy trópusi alacsony nyomású terület zavarta meg a légkört, amely az egész féltekén hullámokat keltett. Ez a jelenség az úgynevezett Rossby-hullám, a légkör, valamint az óceánok nagy léptékű hullámmozgása.

A hullám Kanada nyugati részén tört meg, és ez idézte elő a hőhullám kialakulásának feltételeit.

„Olyan, mintha egy gitárhúrt pengetnénk. A zavar a futóáramlat mentén terjedt tovább. Eljutott Észak-Amerikába, (felerősödött) és egy nagy magasnyomású rendszert hozott létre a légkör középső részén” – magyarázta Reeder, hozzátéve, hogy ez egy másik hullámot indított el az Atlanti-óceán északi része fölött, amely aztán megtört, és megteremtette a magas hőmérséklet feltételeit az északi régiókban. „Ebből a szempontból tehát a Skandinávia feletti magas hőmérséklet közvetlenül kapcsolódik az Észak-Amerikában történtekhez” – mutatott rá.