Új kutatás készült a macskák evolúciójáról, a különböző macskafélék kialakulásáról, és a túlélési képességeikről, például arról, miként képesek kiszagolni a zsákmányukat.
A Texas A&M Egyetem kutatója vezette csoport különböző macskafajok, köztük például házi macskák, oroszlánok, tigrisek genetikai összehasonlításán keresztül vizsgálta meg, miért vannak a macskáknak más emlősökhöz képest kevesebb összetett genetikai változatuk. A felmérésben az is kiderült, mely gének változtak gyorsan a macskák evolúciója során, és ennek milyen szerepe volt a macskafajok létrejöttében.
„Az volt a célunk, hogy feltárjuk a macskák evolúcióját, és azt, hogy az egyes fajokra jellemző tulajdonságok milyen genetikai alapokon nyugszanak” – mondta Dr. Bill Murphy professzor. „Szerettük volna néhány új technológia nyújtotta lehetőséggel teljesebbé tenni a macskák genetikai térképét. Az eredményeink pedig segíthetik egyes macskabetegségek vagy a macskafélék viselkedésének kutatóit, és a természetvédelmet is.”
Először is kíváncsiak voltak arra, hogy miért vannak a macskaféléknek meglepően stabil kromoszómáik. Gyakorlatilag egy oroszlán kromoszómái alig különböznek egy házi macskáétól, jóval kevesebb bennük például a kettőződés vagy átrendeződés, holott pl. az emberszabású majmoknál ezek vezettek el a különböző fajok kialakulásához. Az emberszabásúak és az ember is törékeny, átrendeződésre hajlamos genommal rendelkezik, így jöhetnek létre például egyes genetikai alapú eltérések, betegségek. A macskákból azonban hiányoznak azok a megkettőződött genetikai szegmensek, amelyek az emberszabásúakra jellemzőek. A vizsgálatok feltárták, hogy az emberszabásúak a macskáknál hétszerte több efféle kettőződéssel rendelkeznek, és ez a különbség állhat a macskák stabilabb kromoszómái hátterében is.
Az oroszlán társas életmódú. Forrás: iNaturalist
