Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának, miszerint hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelentenek az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepük van a szemléletformálásban – hangzott el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtótájékoztatóján.
MEGÁLLJ A SZEMETELŐKNEK ÉS A MŰANYAGNAK
A minszter elmondta, hogy az akcióterv értelmében július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot.
Az új hatóság feladata lesz a hulladékgazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására.
Palkovics László kitért arra, hogy jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Emellett lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot pedig energiává alakítják át, hogy azt a magyar családok, magyar vállalkozások használhassák fel.
TISZTA VIZEK, GYARAPODÓ ERDŐK
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére – mondta a miniszter, aki szerint
nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát.
A felső-tiszai hulladékmentesítési projektben részt vevő úszómű a Tiszán – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Az erdős terület 2030-ra 27 százalékra nő – tette hozzá Palkovics László.
FÓKUSZBAN A NAP- ÉS AZ ATOMENERGIA
Az akcióterv szerint 10 év alatt hatszorosára növelik a napenergia-termelő kapacitást Magyarországon. A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagy méretű, erőművi energiatermelés területén.
A magyar kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését 32 milliárd forinttal támogatják.
Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a földgázalapú, illetve az olyan korszerű technológiákat, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.
A Mátrai Erőmű, Visonta – Fotó: MTI/Komka Péter
Palkovics László hangsúlyozta,
2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz.
A magyar energiastratégia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biztosítsa. A magyar háztartásokat segítik, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítenek.
ZÖLD UTAKON
Az akcióterv kiterjed a közlekedésre is: megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak.
A megfelelő szolgáltatások kiépítése érdekében minden új építésű társas- és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére.
Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elindítják a Zöld busz programot, és megkezdték a klímavédelmet szolgáló zöldkötvény kibocsátásának előkészítését.
.jpg)
A komáromi BYD Electric Bus and Truck Hungary Kft. által gyártott, teljes mértékben elektromos működésű autóbusz – Fotó: MTI/Komka Péter
