Kert a köbön – avagy a tudományos-kulturális szórakoztatás az ökológiai szemléletformálás oltárán

Az Ökológiai Kutatóközpont egyedülálló projektje idén nyáron izgalmas estekkel, valamint egy háromnapos fesztivállal várja a látogatókat a Nemzeti Botanikus Kertbe

Az ország legjelentősebb ökológiával foglalkozó intézeteit tömörítő Ökológiai Kutatóközpont útjára indítja a Kert a köbön eseménysorozatát, amely tényleg köbre emeli hazánk első számú botanikus kertjét: igyekszik egymás mellé állítani a kultúrát, az ökológiát és botanikát. A multidiszciplináris és multikulturális programsorozat fő célja, hogy olyan témákat boncolgasson közérthetően és nyári könnyedséggel, amelyek fontosak az ökológiai szemléletformálás szempontjából. A projekt szeretne hidat teremteni a tudományos és művészeti megközelítés között, hogy a valóság megértéséhez egy átfogóbb képet kapjon a társadalom. A programsorozat egész nyáron zajlik, elsőként beszélgetésekkel összekötött koncertélmények várják a vendégeket, az első – egyúttal megnyitó – alkalomra most pénteken este kerül sor. A borkóstolós, nyár esti társalgások sajátja, hogy különböző területről érkeznek szakemberek: többféle tudományterületről, a gyakorlati életből, a művészetből és a médiából egyaránt. A nyár végén a háromnapos Kert a Köbön Fesztivállal zárul a különleges és hagyományteremtő kezdeményezés, amelynek középpontjában az ökológia, az irodalom és a zene áll. Mindez egy kétszáz éves történeti kertben, amely kiemelkedő természeti és kulturális gazdagságával fogadja be az eseményeket.

Zene és evolúció – Darwin dallamai

Az első esti programot július 2-án 19 órakor rendezik meg, melynek keretében a zene és az evolúció összefüggéseire mutat rá Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró. A szervezők három, teljesen más területről érkező szakembert ültetnek egy asztal mellé, akik mindhárman területük rocksztárjai, sokszínű megközelítésük garanciát ad arra, hogy a tudomány igencsak szórakoztató lehet.

A zene szeretete kultúrákon és korokon átívelő egyetemes emberi tulajdonság. De mit mond az evolúcióbiológia az ember zeneszeretetének eredetéről? Hogyan szolgálta a szóbeliség megjelenése előtt a zene a túlélést? Miért nem veszett ki az ének és a zene a beszéd kifejlődése után? Miért jobb az emberek beszédképessége, mint a zenei? Miért énekelnek minden kultúrában a kisgyerekeknek? Miért szeretjük a zenét inkább társaságban? Milyen zeneszerző az evolúció? És a legfontosabb: miért olyan jó zenét hallgatni? Erre a sok kérdésre is választ kapnak az érdeklődők péntek este.

A hitelességre építő beszélgetést követően a Budapesti Vonósok Kamarazenekar nyáresti vonósnégyes koncertjét hallgathatja meg a közönség, egy pohár hideg bor kíséretében.

A fenntarthatóság nézőpontjai ­– Összehangolva

A második esten, július 10-én Prof. Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Prof. Szöllősi-Nagy András hidrológus, Prof. Báldi András ökológus, jövőkutató, Prof. Felsmann Balázs energiapiaci szakértő, Prof. Bartholy Judit éghajlatkutató és Jásdi István borász a fenntarthatóság vízi, klimatikus, energetikai és ökológiai vonatkozásait ütköztetik.
A tudósok felteszik a kérdést, hogy ha már most ilyen forró a helyzet, akkor milyen lesz hazánk klímája 10-20 év múlva? Mikorra lehet Magyarországnak „zöld” energetikája? Ha kegyetlen aszályok és felhőszakadások váltakoznak, akkor milyen legyen az ország vízpolitikája? Élvezhető marad-e a Balaton vidéke?  És legfőképpen: mit tegyünk a mostani fajkihalási hullám kellős közepén?

A professzor-klubot követően a nagynevű Failoni Kamarazenekar vonósait zongorakíséret mellett hallgathatjuk meg. A zenekart, amely több mint 30 éves pályafutása alatt együtt koncertezett Jose Cura-val, Placido Domingo-val és Andrea Bocelli-vel. Most a klasszikus zene örökzöldjeit szólaltatja meg az ősi fák alatt A frissítő pohár bor a Jásdi Pincészetből érkezik majd.

Migráció a természetben és a történelemben – Klímaváltozás és vonulás

Augusztus 7-én a migráció kérdéseit járja körbe Dr. Végvári Zsolt, vonulásbiológus, Dr. Vadas András történész, Dr. Karvalics László, információtörténész és Dr. Valkó Orsolya magökológus. Szerteágazó beszélgetésüket Élő Anita újságíró moderálja. A sáskajárástól kezdve a levéltetvek vonulásán át szó esik olyan lepkefajokról, amelyek hat nemzedéken át vonulnak a céljukhoz, vagy amelyek Észak-Amerikából egészen Mexikóig, a Szaharától a Lappföldig vándorolnak és halakról, amelyek a tengerekben élnek, de a patakokban ívnak. Hogyan tájékozódnak a vándormadarak? Miként hat rájuk a Nap, a Hold és a csillagok, és mit is jelent a földmágnesesség? A nagyemlősök, az előember vándorlás, nagy népvándorlások, tengeri népek inváziója, preszkíták és szkíták elevenednek meg a színpadon. A beszélgetést követő koncerten a Talamba Ütőegyüttes fergeteges Föld körüli utazása ígér feledhetetlen szórakozást a nézőknek.

Nők a tudományban- Létezik-e női megközelítés a tudományban?

Augusztus 14-én este a Nők a tudományban című tematikát boncolgatják kutatónők: Dr. Aszalós Réka erdőökológus, Dr. Kurucz Kornélia biológus mellett genderkutató kívánja felfedni a témában rejlő kérdéseket. Van-e különbség a férfi és női agy között? Miben különböznek a nők tudományos módszerei, megközelítései, vezetési stílusa? Vannak-e ennek evolúciós magyarázatai? Miért van olyan kevés női vezető a tudományban Magyarországon? Miért nehezebb – ha nehezebb – a nőknek az érvényesülés ezen a területen? Milyen kihívásokkal kell szembenézni egy kutatónőnek, ha közben anya is? Van-e helye az intuitív megközelítésnek a tudományban? Mit tehetnek hozzá a nők a tudományos kutatáshoz és csapatmunkához? A személyes hangú beszélgetés férfi moderátora László Ferenc kulturális újságíró. A beszélgetés után a Mendelssohn Kamaraegyüttes koncertje csendül majd fel az esti kertben.

Természetművészeti Nyitott Műhely

A botanikus kertek a különböző művészeti ágak hagyományos bemutató terei évszázadok óta. Ennek a kulturális tevékenységnek egyik legkiemelkedőbb magyarországi helyszíne a Nemzeti Botanikus Kert. A Magyar Képzőművészeti Egyetem küldetésében fontosnak tartja a művészet és a kutatás közötti kapcsolat szorosabbá tételét, az alkotó ember és a természet kapcsolatának erősítését, valamint a képzőművészet társadalmi szerepvállalásának bővítését, melynek ideális találkozási pontja a vácrátóti Botanikus Kert. A pusztuló természet újrafelfedezése, megóvása, a teremtett világ iránti felelősség ma egy újfajta szemléletet és irányzatot alakít ki a képzőművészetben: a természetművészetet. A szobrász egyetemi hallgatók műtermeken kívüli oktatási formái közül az ökológiai kutatás hazai központjához tartozó botanikus kert képes a legkoncentráltabban nyújtani azt a tudományos és természeti hátteret, ahol a művészet egy komplex rendszer részeként tud megjelenni. Interdiszciplináris munkák, helyspecifikus alkotások és prezentációk alkotófolyamataiba nyerhetnek betekintést majd a kert látogatói.

Bővebb információ és jegyváltás: Nemzeti Botanikus Kert