Kékestető – elemelkedve a hétköznapoktól

Hazánk legmagasabb pontja egész évben páratlan élmények sokaságával várja mindazokat, akik túrázásra, aktív kikapcsolódásra vagy csendes, nyugodt pihenésre vágynak. Íme, a magyar Mount Everest, vagyis a Kékestető.

A Kékestető 1014 méteres tengerszint feletti magasságával az ország legmagasabb pontja, megelőzve a szintén a Mátrához tartozó, 965 méter magas Galyatetőt. Magaslati atmoszférája miatt a Kékest 1963-ban hivatalosan is klimatikus gyógyhellyé nyilvánították, így a káprázatos panoráma mellett a kristálytiszta levegő miatt is érdemes felkeresni. Sokan Kékestetőként emlegetik, de ez megtévesztő: ez ugyanis a hegyen található település neve, a csúcsot egyszerűen csak Kékesnek hívják.

Napjainkban ez az északkelet-magyarországi, Gyöngyös melletti hegy az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont, ám ez korántsem volt mindig így. Ismertsége egy gyöngyösi ügyvédnek, Hanák Kolosnak köszönhető, aki 1887-ben megalapította a Magyarországi Kárpát Egyesület „Mátra Szakosztályát”, és fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy vonzóvá tegye a környéket az idegenforgalom számára. Hanák nevéhez fűződnek az első jelzett turistautak is a Mátrában.

A Kékestető mint gyógyhely

A Kékestető az 1930-as években vált igazán népszerűvé, miután felismerték a kiváló levegő gyógyító hatását a légzőszervi megbetegedésekre. Így 1932-ben megnyílt a Kékesi Szanatórium (ma Mátrai Gyógyintézet), az ország első klimatikus gyógyszállója. Ez a gyógyszálló sok TBC-kórban és más egyéb légzőszervi megbetegedésben szenvedőnek nyújtott segítséget, mindemellett több érrendszeri és szívbetegséggel küzdő embernek segítette a gyógyulását. A terápiát meggyorsította a friss, tiszta kékesi levegő.

Csonka László építtette meg a Mátrai Gyógyintézet mátraházai egységét, amelyet akkoriban Mátrai Magyar (Királyi) Gyógyintézetnek hívtak. Érdemeihez sorolható még a Mátraházáról Kékestetőre felvezető 5 kilométeres út is. A II. világháború érintette az intézetet is, ezért egy évig német hadikórházként üzemelt. A berendezések megsemmisülése és a háború pusztítása után Csonka László minden erejét és energiáját a szanatórium felújítására és újjáélesztésére fordította.

1949-ben államosították a gyógyintézetet, majd az Egészségügyi Minisztérium tulajdonába került, és 270 ággyal működött tovább. 1980-ban már Mátrai Állami Gyógyintézet néven üzemelt, végül 2005 decemberében megkapta mai nevét: Mátrai Gyógyintézet. Építtetőjének, Csonka Lászlónak a nevét emléktábla őrzi a hegytetőn.

Tévétorony az ország tetején

A kékestetői tévétorony 1981-ben épült a Kékes 1014 méter magas csúcsán. Közigazgatásilag Gyöngyös Kékestető nevű településrészén található. 180 méteres magasságával Magyarország legmagasabb építményei közé tartozik, így valóban pazar kilátást nyújt az ide látogatóknak.

Zárt körpresszója fölé egy nyitott kilátószintet építettek, ahonnan tiszta időben bámulatos körpanoráma tárul a szemünk elé. Innen akár a Magas-Tátráig is el lehet látni. A presszóban található egy különleges palackgyűjtemény, amelyhez a világ minden tájáról érkeztek darabok. A gyűjtemény ma közel 8000 palackot számlál. Az ország legmagasabb pontját a torony alatti, nemzeti színű kő jelzi, amely biztos célpont a Kékest meghódító kirándulók számára.

Túrák a Kékestetőre

A Kékes kiváló helyszíne a gyógyító levegőn történő rövidebb sétáknak és a gyalogos bakancsos túráknak. Számos túraútvonal és rengeteg közeli látnivaló kínál egész napos tartalmas szabadtéri programot.

Több kisebb-nagyobb körtúrát is lehet tenni a jelzett turistautakon. Érdemes útba ejteni a szép kilátást nyújtó Erzsébet-sziklát fakeresztjével, a Sas-követ az I. világháborúban elesettek emlékművével, a Pisztrángos-tavat a Petőfi-forrással, valamint a Jávoros-forrást. A túrákhoz nyáron is pulóverrel kell készülni a sötét és hűvös magashegységi bükkerdők különleges mikroklímája miatt. Ilyen jellegű erdő csak a 900 méter feletti csúcsokon található. Hazánkban a Kékesen, valamint a Galyatető térségében.

Jellemzők a környékre a vadregényes, mohával belepett kőtengerek is. A kék jelzést követve leereszkedhetünk a közeli Mátraházához. A Mátra más településeire, Parádra, a Csór-hegyen át Galyatetőre vagy Mátraházán keresztül akár Mátrafüredre is átutazhatunk. Az Országos Kéktúra is érinti a Kékest: Mátraháza és Sirok között halad.

A Kékes megmászása összeköthető a környékbeli aprófalvak meglátogatásával is. Bükkszéken gyógyfürdő, Sirokon vár, a Piszkés-tetőn csillagvizsgáló van. Parádsasváron a Károlyi kastély, Kisnánán az Árpád kori körtemplom, Mátraverebélyen pedig egy csodatévő zarándokhely, a Szent Kút várja a látogatókat. A környéken található a Sástó, az ország legmagasabban fekvő tava, valamint Parádfürdőnél az ország legnagyobb természetes vízesése.

A különböző hosszúságú szakaszok a kezdő túrázóknak is kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak, nem szükséges 20–30 kilométeres távokkal kezdeni. Sokan kisgyermekekkel vágnak neki, mások nyugdíjas éveikben találnak szabadidőt a túrázásra. A Kékesen való természetjárás során bepillantást nyerhetünk hazánk föld- és vízrajzába, továbbá állatvilágát és természeti szépségeit is testközelből csodálhatjuk.

A Kékestető két keréken

A Mátrában található 90 kilométernyi kerékpárút a családoknak, az amatőr bringázóknak és a profi hegyi kerékpárosoknak is új kihívásokat és edzési lehetőséget nyújt. 2016-ban átadták azt az erdei utakon futó kerékpárutat, amely új szintre emelte a Mátra turisztikai vonzerejét. Az önmagában is izgalmas tájakon haladó erdei útvonalak három részre tagolódnak, három különböző színnel jelölve:

• kék kerékpáros: Országos Kerékpáros Kéktúra,
• sárga kerékpáros: rövidebb, be- és átkötő utak,
• zöld kerékpáros: egyéb helyi kerékpárosút.

„Kék kerékpáros” jelzés

Ez a hosszabb szakasz az országos kerékpárút Mátrán áthaladó része, Bátonyterenyétől Recskig. Az útvonal érinti a mátraalmási elágazót, a szénégetőket. Közben a Rudolf-tanya szolgál kijelölt pihenőhelyként. Sástótól nem messze, a 24-es főút másik oldalán földúton tovább haladva folytatható az út, a Négyes- és a Hármashatár érintésével, Várbükkön keresztül Recskig.

„Zöld kerékpáros” jelzés

A zöld színnel jelölt szakasznak köszönhetően Markazról Parádfürdőre lehet tekerni. A Hármashatártól pedig a kék jelzéssel közös útvonalon a várbükki elágazásig, ami egy 9,4 kilométeres szakaszt jelent. A útvonal Várbükknél elkanyarodik az Ilona-völgy felé, majd a Sándor-réten folytatódik a parádfürdői Cifra Istállóhoz.

„Sárga kerékpáros” jelzés

A sárga jelzés összekötő utakat, érdekes helyekhez vagy pihenőkhöz vezető elágazásokat jelöl. A Bőgős-réttől a Szénégető elágazásig lett kijelölve a leghosszabb sárga jelzésű szakasz. Rövidebb szakaszként alakítottak ki egy utat az Ilona-völgyi vízeséshez, amely egyben pihenő is, és egy leágazó szakasz a Rudolf tanyáig, amely szintén pihenőként is funkciónál.

A síelés központja

Az 1930-as években a síelők is felfedezték maguknak a Kékes hegyoldalát, amely a mai napig különleges helyszíne a téli sportok kedvelőinek. Innen indul hazánk második leghosszabb lesiklópályája, amely 1,8 kilométer, és a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. A pálya felső szakaszán egy 700 méter hosszú tányéros felvonó, valamint két tanulólift található. A lesiklópálya mindvégig enyhe lejtésű, így kezdő síelők és családok számára is alkalmas.

A kékestetői pálya alsó és felső pontján egy igazi alpesi hangulatú napozóteraszos körbárban teát, forralt bort és némi harapnivalót is lehet fogyasztani. A felújított Dózsa-Nordica Síházban működő sísuli és kölcsönzőpont szintén Magyarország tetején található, a csúcskő közelében.

A Kékestető Sícentrum azonban 2021 óta technikai okok és a megnövekedett energiaárak miatt nem üzemel. Az elmúlt szezonban csak a síiskola mini köteles felvonóját és tanulópályáját használták a kékestetői toronynál. Dobogókő évek óta hóhiánnyal küzd, a síelés lehetőségét pedig csak intenzív hóágyúzással lehetne újra megteremteni. Jelenleg átmeneti állapot uralkodik, a régi liftet már megszüntették, de az új építése még nem kezdődött meg. A régi tányéros felvonó oszlopai még állnak, de a drótkötélpályát és a fordítókorongot lebontották. A közeljövőben ülőlift építését, hóágyúrendszer üzembe helyezését és további fejlesztéseket terveznek. Nagy kérdés, hogy idén lehet-e majd síelni a Kékesen.

Szállás és gasztronómia

A Kékestetőtől pár méterre, közvetlenül a Déli-sípálya mellett épült meg a Kékesi Vendégház, amely mind külső megjelenésével, mind belső atmoszférájával különleges élményt nyújt a pihenni vágyóknak. Az egyedileg kialakított épületben 7 szoba, 2 nappali (tárgyaló) és speciális fényekkel kivilágított 50 férőhelyes hangulatos étterem található. A Kékesi Vendégház azoknak a látogatóknak ajánlott, akik igénylik az aktív pihenést, élvezik a természet közelségét, fontos számukra az egészségmegőrzés, valamint szeretnének nyugodt, kényelmes körülmények között pihenni és mindezek mellett megkóstolni a különleges mátrai ételeket és italokat.

Az északi pálya közvetlen szomszédságában található a Tető önkiszolgáló étterem, ahol mindenki kedvére válogathat a házias kínálatból. Az éhes vándoroknak a Gyöngyösön található – télen-nyáron nyitva tartó – Bori Mami gasztrobisztrójába is érdemes betérniük.

Megközelítés autóval, busszal, vonattal

Budapestről autóval körülbelül másfél óra alatt lehet eljutni a Kékesre. Tömegközlekedőknek a Budapestről és Gyöngyösről induló autóbuszokkal a legjobb utazni. Közvetlen Volánbuszjáratok a budapesti Stadion autóbusz-pályaudvarról indulnak a Kékesre, amelyek némelyikén a nyári időszakban kerékpár szállítására is lehetőséget biztosítanak. Vonattal a Keleti pályaudvartól Gyöngyösig, majd onnan kisvasúttal Mátrafüredre, a továbbiakban túrázva közelíthető meg a Kékestető, illetve a gyöngyösi pályaudvarról autóbuszok is indulnak Magyarország varázslatos hegyére.

Írta: Lonkay Márta