Kalandozások nemzeti parkjainkban – Körös-Maros Nemzeti Park IV.
2022.05.12.Az előző három cikkben bemutattuk a Körös-Maros Nemzeti Park értékes élőhelyeit, gazdag növény- és állatvilágát, így éppen ideje, hogy azt is eláruljuk, hogyan fedezhetik fel olvasóink hazánk délkeleti részének természeti kincseit, mikor érdemes látogatásukat időzíteni, illetve, hogy kenuval, kerékpárral, vagy éppen gyalog ajánlott-e útra kelni. Ahogy azt korábban megírtuk májusban biztosan élményekkel gazdagon térhetünk innen haza érdeklődjünk akár a botanika, akár a zoológia iránt, de természetesen a nyári, az őszi és a téli kirándulások is tartogatnak számunkra látnivalót.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság alaptevékenységei közé tartozik az ismeretterjesztés, a környezeti nevelés, az általa őrzött természeti értékek bemutatása, hogy a társadalom mind szélesebb rétegei ismerhessék meg e táj gazdagságát.
Természetesen a vállalkozó kedvű természetjárók önállóan is bejárhatják a nemzeti park látogatható területeit. Figyelembe véve azonban a nemzeti park mozaikos elhelyezkedését, illetve a korábban már bemutatott növény- és állatfajok sajátosságait, javasolt egyszer-egyszer szakvezető segítségét kérni, vagy éppen egy tematikus túrán részt venni. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyeket, állatparkot, tanösvényeket, szabadon látogatható megfigyelőtornyokat, szálláshelyeket és fotós leshelyeket is üzemeltet vendégei minél magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében.
Amennyiben első alkalommal látogatnak el hozzánk, talán legmegfelelőbb az igazgatóság Szarvason működő bemutatóhelyét, a Körösvölgyi Állatparkot felkeresniük. Az állatpark látogatóközpontjának épületében ugyanis egy két emeleten berendezett, korszerű, interaktív kiállításon ismerhetik meg vendégeink a Körös-Maros Nemzeti Park részterületeit, flóráját, faunáját, illetve az igazgatóság fő természetvédelmi tevékenységeit.
A kiállítás megtekintése után az állatparkban már számos, a Kárpát-medencében honos állatfaj élő egyedeivel találkozhatnak testközelből. Az állatpark otthonául szolgáló Anna-ligetben sétálva pedig az első benyomásokat is megszerezhetik látogatóink a Körösök erdeinek hangulatáról, madárvilágáról.
Ezt követően aztán, aki kedvet kapott, kölcsönözhet kenut, hogy felfedezését aktív kikapcsolódással egybekötve folytassa. Hazánk ötödik legnagyobb állóvizén – a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körösön – evezve először a Jégmadár vízi tanösvény ad mélyebb betekintést a Körösök élővilágába, majd a város felé lapátolva Szarvas nevezetességei láthatók a vízről.
A látogatóközpontnál kerékpárok és e-bike-ok is igényelhetők, melyekkel a nemzeti park legközelebbi részterülete, a Körös-ártér kereshető fel. Itt, ha szerencsénk van, már olyan ritkaságokkal is találkozhatunk, mint az ártéri erdőben költő rétisas, fekete gólya, vagy barna kánya. Nyár elején kár volna kihagyni a Halásztelki tanösvény mentén nyíló több ezer mocsári nőszirom pompás látványát.
Az igazgatóság legrégebben nyitva tartó bemutatóhelye, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont a Dévaványai-Ecsegi puszták szívében, Réhelyben várja a természetjárókat. A Dévaványán majd félévszázada folyó túzokvédelmi tevékenység mára nemzetközi hírnévre tett szert. A túzok, ahogy sokak számára közismert, rejtőzködő életmódú, fokozottan védett madár. Pusztai életteréről, életmódjáról, védelméről a legtöbbet itt tudhat meg az érdeklődő. A Dévaványa térségében élő, közel hatszáz egyedet számláló, vad túzokállomány Közép-Európában a legerősebb, ezért legnagyobb valószínűséggel itt leshetjük meg. A látogatóközpontot érdemes április-május hónap folyamán felkeresni, hiszen ekkor egy kora reggeli, vagy alkonyi sétán a Réhelyi tanösvény megfigyelőtornyából tanúi lehetünk a magyar puszta egyik leglátványosabb mozzanatának, a túzokok dürgésének.
A látnivalók azonban, ahogy azt a korábbi cikkekben bemutattuk, a túzokkal nem érnek véget. A komfortos szálláshely alkalmat ad néhány nap eltöltésére, hogy az itt rendelkezésre álló kerékpárokkal a környéket is jobban megismerhessék vendégeink. A közelben kanyargó Hortobágy-Berettyó vízivilága éppúgy csalogató, mint a Dévaványai-Ecsegi puszták gazdag madárfaunája.
Nyár végén, ősz elején a kék vércsék több százas, alkalomadtán több ezres gyülekezését figyelve biztosan találkozunk az itt költő parlagi sasok, kerecsensólymok, rétisasok egy-egy vadászó egyedével, s ha sikerül távcsövünkben meglátni a rejtőzködő ugartyúkot, akkor tényleg kivételezettnek érezhetjük magunk.
Akiket nem riaszt el egy-egy nagyobb rendezvény zsivaja, azoknak mindenképp érdemes ellátogatniuk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legnépszerűbb rendezvényére, a minden május első hétvégéjén itt megtartott Túzokfesztiválra.
A Körös-Maros Nemzeti Park egyik legértékesebb részterülete Kardoskút határában fekszik. A terület nagy része fokozottan védett így itt különösen ajánlott szakvezető segítségét kérni, vagy valamelyik meghirdetett túrára jelentkezni előzetesen. A kardoskúti Fehér-tó nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Kiemelt szerepe van számos ritka madárfaj fészkelésében.
A tavaszi és az őszi madárvonulás idején érdemes felkeresni, de ezekben az időszakokban akár több alkalommal is. A Kardoskúti Madárvonulás Múzeumában vendégeink megismerhetik a terület értékeit, az igazgatóság kezelésében itt élő magyar szürke szarvasmarhát, a cigája és a racka juhokat, továbbá a velük folytatott természetvédelmi élőhelykezelést. Gyakorlatilag a március elejétől május végéig és az augusztus végétől egészen december elejéig tartó időszakban itt mindig javasolt az eget kémlelni, illetve a Kardoskutat Hódmezővásárhellyel összekötő út mellett található megfigyelőtornyokban néhány órát eltölteni.
Az igazgatóság legrégebbi természetvédelmi nyílt napja, a Fehértó Napja minden szeptember harmadik szombatján kerül megrendezésre. Ilyenkor számos szakmai programon mutatják be az igazgatóság munkatársai az itt fennmaradt, páratlan pusztai értékeket.
A Kis-Sárrét és Mágor-puszta felfedezéséhez keresve sem találhatnak vendégeink jobb bázishelyet, mint az igazgatóság Bihari Madárvártája. A nemzeti park legkeletebbre fekvő része igen messze esik, hiszen Biharugrán túl, egészen a román határ közelébe kell a látogatóknak eljutni. Az egykori mocsárvilág hangulata, az itt fekvő szikes gyepek, s a kisebb-nagyobb erdők, továbbá a Biharugrai- és Begécsi- halastavak hatalmas vízterei, nádasai azonban olyan élővilágot rejtenek, ami biztosan kárpótolja az idelátogatókat.
A Bihari Madárvártától induló Sző-réti tanösvényt legjobb kora reggeli sétán útba ejteni, vagy a nemzeti park igazgatóság szakavatott munkatársának kalauzolása mellett a minden május harmadik szombatján itt tartott Bihari Táj Napja című természetvédelmi nyílt napon.
E vidékre nem lehet rosszkor érkezni, hiszen minden évszakban tartogat látnivalót, ráadásul olyan mennyiségben és változatosságban, hogy a táj megismerésére ajánlott rászánni néhány napot. Az egykori kiterjedt mocsárvilág emlékét az Ugrai-rét és a Sző-rét őrzik, melyek az említett halastórendszerrel együtt az ún. Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek. A tavaszi és az őszi vonulásukon itt megpihenő madarak százezrei mellett az itt élő növényvilágot is feltétlen szemügyre kell venni. Az Alföld számos egyéb szegletével ellentétben itt télen sem szűnik a madárzsivaj. A Biharugrai- és a Begécsi-halastavakon ekkor több tízezer különféle lúd- és récefaj tölti a telet és csupán a legzordabb napokon vonulnak egy kissé délebbre, hogy aztán az első enyhébb napokon ismét birtokba vegyék a Kárpát-medence egyik utolsó madárparadicsomát.
A Körös-Maros Nemzeti Park további látogatható részterületein, a Kígyósi-pusztán és a Maros-ártéren a különböző meghirdetett túrákon kívül két tanösvény – a Kígyósi és a Bökényi –, illetve megfigyelőtornyok várják a természetbarátokat. Érkezzünk azonban bármelyik évszakban e vidékre, akár tavaszi szalakótalesre Cserebökénybe, akár őszi madárvonulás idején a Csanádi pusztákra, azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a sokszor végeláthatatlannak tetsző sík vidéken távcső nélkül jóval kevesebb élőlényt tudunk megfigyelni és a megfigyelőtornyok magasában egy erős nagyítású teleszkóp a legmegfelelőbb útitárs.
Írta: Ezer Ádám – ökoturisztikai ügyintéző, KMNPI