Az Akabai-öbölben élő korallok, a velük szoros kapcsolatban létező algák és baktériumok különösen ellenállók a magas hőmérséklettel szemben, ami még hosszú távon védelmet jelenthet számukra a globális felmelegedéssel szemben.
A korallzátonyok világszerte katasztrofális állapotban vannak. Ez részben a vizek hőmérsékletének növekedésére vezethető vissza, ami korallfehéredést és -pusztulást okoz.
A lausanne-i Svájci Műszaki Egyetem (EPFL) kutatócsoportjának jelentése jó hírt közöl a Vörös-tenger koralljaival kapcsolatban. Az Akabai-öböl koralljai és apró szövetségeseik ellenállnak az általuk megszokott 27 Celsius-foknál átlagosan 5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletnek.
A Romain Savary kutató által vezetett szakértői csoport hőségtesztet végzett a korallokkal: 29,5 Celsius-fokos, 32 fokos és 34,5 fokos hőmérsékletű víz hatásának tették ki őket órákra és napokra.
„Megfigyelhettük, hogy a korallok és velük szimbiózisban lévő partnereik a rövid és hosszú periódusú, akár 32 Celsius-fokos időszakokat károsodás nélkül átvészelték” – mondta Savary.
Ugyanakkor az eredmények szerint 34,5 Celsius-foknál van a halálos hőmérsékleti küszöb.
A teszteket követő örökítőanyag-vizsgálat segítségével megfejtették az ellenálló korallok genetikai titkát. A „szuperkorallok” különlegességét összetett és sokrétű génkifejeződés adja. Ennek alapján nincs lehetőség arra, hogy a kevésbé ellenálló korallokat génmanipulációval a hőségnek ellenállóvá tegyék.
A génkifejeződés (génexpresszió) az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik.
Az sem lehetséges, hogy a Vörös-tenger koralljai segítségével mentsék meg a Nagy-korallzátonyt. Az ugyanis hatalmas, nem lehetséges a mesterséges betelepítése.
„A korallok extrém módon függnek környezetüktől, általában csak nagyon hosszú idő után képesek alkalmazkodni egy új terület adottságaihoz” – mondta Anders Meibom, az EPFL munkatársa.