ForrásMásfél fokÍrta: Kis Anna – Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tanársegéde.

Az emberi eredetű globális éghajlatváltozás egy rendkívül összetett folyamat, aminek a megértése és átlátása a tudósokat is próbára teszi, nemhogy a hétköznapi embereket. Van azonban pár mozzanat, ami hazánkban is azonnal kézzelfoghatóvá teszi azt a szélesebb társadalom előtt, kínálva a látszólag világos kapcsolódási pontot: azért nincsen fehér karácsony, mert globális felmelegedés van. Az emberi emlékezet rövid és csalóka tud lenni, de ezért vannak a hosszú adatsorok, hogy segítsenek nekünk eligazodni akár több generáció örökérvényűnek gondolt emlékezete között, rávilágítva bizonyos trendekre. Mit mutatnak az adatsorok, vajon tényleg egyértelműen a klímaváltozás miatt nincs jó pár éve fehér karácsony Magyarországon?

Ápol és eltakar: a hóréteg fontossága

Felnőttként úgy emlékszik vissza az ember, hogy gyerekkorában a tél szerves része volt a hóemberépítés, hógolyózás, szánkózás – azaz általában véve, a havazás. Az utóbbi években viszont ritkán adódott ezekre lehetőség, mert a 2000-es évek óta érezhetően kevesebb hó hullott. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: ez a globális felmelegedés legkézzelfoghatóbb következménye? Természetesen a klímaváltozás a havazás alakulását is befolyásolja, azonban a rendszer összetettsége miatt nem lehet ennyire leegyszerűsíteni a témát. Ugyanis ha hosszabb, 100 éves idősorokat vizsgálunk, nem tűnik egyértelműnek, hogy a havazás jelentősen csökkent hazánkban – inkább az évek, évtizedek közti különbségek jelennek meg.

A hónak, azon kívül, hogy élményekkel gazdagíthat, fontos szerepe van a felszín energiamérlegében a magas albedója révén, valamint a légköri cirkulációban és a hidrológiában, mivel ideiglenesen képes a csapadékot tárolni és a benne lévő vízmennyiséget aztán késleltetve átadni a talajnak. Így meghatározó szerepet játszik a talajnedvesség időbeli alakulásában, a párolgásban és az édesvíz-elérhetőségben. Ráadásul a mezőgazdaság szempontjából is fontos, hiszen befolyásolhatja a talajhőmérsékletet, és mivel a hó hőszigetelőként viselkedik, képes megvédeni a növényeket a fagykároktól.

Emelkedő hőmérséklet, csökkenő hóborítottság

Az északi félteke hóborítottsága szignifikánsan csökkent az elmúlt 90 évben (évtizedenként átlagosan 5 nappal, de különböző régiókban ez persze egészen eltérő lehet), különösen 1980 óta, bár az évek között változékonyság tapasztalható. Ennek egyik oka, hogy rövidebbek a havas időszakok, mert a hóolvadás kezdete korábbra tolódik. A 21. században további csökkenés várható a hóborítottság kiterjedésében és időtartamában a klímamodell-szimulációk szerint.

magyarországi téli átlaghőmérsékletben az elmúlt 120 évben nagyon enyhe (statisztikai szempontból nem szignifikáns) emelkedés látszik, de

az elmúlt kb. 40 év teleinek hőmérséklet-emelkedése már megközelítette a 2 °C-ot.

Az országos adatokat tekintve a téli melegedő tendencia a február hónapnak köszönhető, a január és a december nagyobb változékonyságot mutat. Az évtizedes skálán történő vizsgálatok pedig rámutattak, hogy szinte minden dekádban előfordult egy kifejezetten hideg (talán sokan emlékeznek még 2017 januárjára) és egy enyhének mondható tél is. A téli csapadék mennyisége egy kisebb mértékű növekedést mutatott az elmúlt évekbenami mellett a középhőmérséklet emelkedése összességében nem eredményezett jelentős változást a havazást tekintve. Az 1981‒2010-es időszakot tekintve a hótakarós napok országos átlaga 47 nap, de ez az érték nagy változékonyságot mutat az egyes években (2007-ben 18 ilyen nap fordult elő, míg 1996-ban 89 nap).

A hótakarós napok évi átlagos számának területi eloszlása. Forrás: Nemzeti Atlasz

5 magyar város, nagyfokú változékonyság

Az alábbiakban öt nagyobb hazai városra (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged, Szombathely) láthatunk diagramokat a téli átlaghőmérsékletre és a téli átlagos hómennyiségre, valamint a téli napok (amikor egész nap 0 °C alatt marad a hőmérséklet) és a havas napok számának alakulására vonatkozóan, évtizedes bontásban. Az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat méréseiből származnak, de megjegyezzük, hogy ezek az adatsorok időnként hiányosak, illetve nincsenek homogenizálva, azaz például az állomások áthelyezéséből fakadó különbségek nincsenek figyelembe véve (ezért az ábrák inkább tájékoztató jellegűek, a számított értékek csak közelítik a valóságot).

Szombathelyen, Szegeden és Pécsett az 1931‒1940, 1941‒1950 és 1961‒1970 évtizedek voltak kiemelkedőek havazás szempontjából. Budapesten és Debrecenben a 2000. utáni évtizedekben volt a legalacsonyabb a hómennyiség, de a havas napok számában nem látszik csökkenő tendencia. A téli átlaghőmérsékletet tekintve szembetűnő, hogy az 1961‒1970-es évtized hűvösebb volt, amelynek hatása a téli napok magas számában és a téli, átlagosnál több hómennyiségben is megjelenik. Azóta a vizsgált városok mindegyikében, szinten minden évtizedben a havazás csökkenése figyelhető meg (azaz a téli átlagos hómennyiség és a havas napok téli száma is kevesebb lett az 1961‒1970-es értékekhez képest).

A szerző ábrája.

Ha az 1981‒1990 és 2010‒2019-es időszakok (vagyis az utóbbi 4 évtized) teleit hasonlítjuk össze, akkor a hómennyiség valóban csökkenést mutat, azonban ha az elmúlt 20 évet tekintjük, nem egyértelmű a változás iránya. Például Budapest pestszentlőrinci állomásán a 21. század első évtizedében (2000/2001-2009/2010 közt) átlagosan 28 havas nap fordult elő, míg a második évtizedben (2010/2011-2019/2020 közt) ez átlagosan 25 napra csökkent. Az elmúlt 20 évet külön megvizsgálva változékonyságot mutat a havas napok száma: néhány télen (pl. 2006/2007; 2013/2014) kifejezetten alacsony volt a havazás előfordulása, míg például a 2017/2018-as tél az ötödik legtöbb havas nappal rendelkezik 2000 óta.

Az elmúlt 10 év országos adatait tekintve a legvastagabb hótakaró értéke is változékonyságot mutat, melyre nem illeszthető semmilyen trend. A legtöbb évben (2012, 2013, 2018, 2019) Kékestetőn regisztrálták a maximális hóvastagságot, a 2017-es értéket Bánkúton jegyezték fel.

Legvastagabb hótakaró értékei Magyarországon 2011‒2019 között. Forrás: OMSZ

A havas napok száma is – ahogyan már említettük – változékonyságot mutat, nem csak a nagyobb városokban, de az országos adatokat tekintve is. 2010/2011, 2012/2013 és 2017/2018 telén az átlagos 17 nap felett volt a havas napok száma, míg 2013/2014, 2015/2016 és 2019/2020 telén kifejezetten kevés volt az országos átlagot tekintve.

Havas napok téli száma országos átlagot tekintve 2011‒2020 között. Forrás: OMSZ

Karácsonykor jobban hiányzik nekünk a hó, de a klímaváltozás ennél bonyolultabb

A fenyőillat, a meghitt családi légkör, a fényes dekoráció, a mézeskalács, a szaloncukor és az ajándékok mellett a havazás az, amit általában egy idilli karácsonyhoz társítunk. Az ünnepek közeledtével ezért jobban figyelünk az időjárás-előrejelzésre és izgatottan várjuk, vajon lesz-e hó. A fehér karácsonyok előfordulásáról olvashatunk egy összefoglalást az OMSZ honlapján néhány állomásra vonatkozóan:

a legtöbb fehér karácsony az 1960-as és az 1990-es években fordult elő a vizsgált városokban, 2010 után pedig a hó nélküli ünnepek váltak jellemzővé.

Ennek a rövid esettanulmánynak az volt a célja, hogy az emberi eredetű éghajlatváltozás tudományosan kimutatható ismert trendjei mellett rávilágítson arra: csupán egy, látszólag mindenki számára világos termékkapcsolás (globális felmelegedés – fehér karácsonyok hiánya) kiemelésével nem adhatunk magyarázatot egy rendkívül összetett rendszer működésére. Annak megértéséhez kutatásokra és adatokra van szükség, amit a tudomány folyamatosan szolgáltat, a társadalom részéről pedig érdeklődésre és odafigyelésre, karácsonyon innen és túl. Mert ami nagy bizonyossággal elmondható, hogy a globális éghajlatváltozás sokkal több ponton befolyásolja az életünket, mint hogy esik-e hó december 24-én vagy sem.