Ha nem teszünk valamit, botanikus kertekbe szorulnak őshonos növényeink
2021.03.16.Az özönnövények térhódítása az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb környezeti és természetvédelmi problémát jelent a Kárpát-medencében: csökkenti az őshonos fajok élőhelyét, így a biológiai sokféleséget. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói mindenkinek elérhető, látványos térképeken mutatják be online a leggyakoribb hazai özönnövények előfordulását.
Mivel számos özönfaj pollenje allergén hatású, ezért a folyamat közegészségügyi jelentősége is számottevő. Csak akkor van esély a biológiai invázió visszaszorítására, ha pontos és állandóan frissülő térbeli adatokkal rendelkezünk.
A http://www.geo.u-szeged.hu/invasive/ oldalon elérhető térképek alapjául szolgáló országos adatgyűjtésben az egyetem ökológus és geográfus kutatói mellett természetvédelmi civil szervezetek is részt vettek, és az Agrárminisztérium adatbázisát is felhasználták.
Szilassi Péter, a kutatás vezetője kifejtette, a probléma súlyosságát jól mutatja, hogy egy felmérés szerint
ma a biológiai invázió a magyar természetvédelem legnagyobb kihívása. Ha szeretnénk megőrizni a biológiai sokféleséget a Kárpát-medencében, ha azt szeretnénk, hogy unokáink ne csak botanikus kertben lássanak őshonos fajokat, akkor tennünk kell az inváziós fajok visszaszorítása érdekében, melynek első lépése annak felmérése, hogy mekkora a baj
– hangsúlyozta a szakember.
Az SZTE Geoinformatikai Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által létrehozott webtérképeken azonosítani lehet hat özönnövény fertőzési gócát, valamint a fajok terjedési útvonalait.
Az Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa nyilvánosan is elérhető, ezért amellett, hogy a lakosság felvilágosítását szolgálja, közérthetően mutatja be a probléma területi jellemzőit, ezért jól használható a környezeti nevelésben is.
A közönséges selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa (olajfa), az aranyvessző, a gyalogakác, a mirigyes bálványfa, a fehér akác országos előfordulását bemutató adatbázis adalékul szolgál olyan prognózistérképek kialakításához, melyeken azonosítani lehet az invázióval leginkább veszélyeztetett, védett természeti területeinket.
A térképek jól használhatók az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezésben is.