Az igaz, hogy a kibocsátás a járvány miatt csökkent, de az éghajlatváltozási normák betartásához 2050-ig évente kellene csökkennie ennyivel. Ha nem változtatunk semmin, akkor legfeljebb pár évtizedünk van hátra – hangsúlyozza Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.
A Nobel-békedíjjal kitüntetett Kormányközi Klímavédelmi Testület (IPCC) tagjaként is működő kutató, valamint Polyák Levente urbanista Karácsony Gergely felkérésére beszélt arról, hogy a környezet és a gazdaság fenntarthatósága szempontjából milyen irányokat célszerű követnie Budapestnek – számolt be a Portfolio.
A mostani időszak egy lehetőség, hogy az intézkedések egy része – közlekedés, távoktatás, távmunka – részlegesen a későbbiekben is velünk maradjon annak érdekében, hogy fenntarthatóbb életünk legyen. Strukturális átalakulásra van szükség, melynek során zöldebben termeljük a GDP-t – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána.
Nem a fogyasztásról kell lemondani, hanem oda kell figyelni arra, hogy mit fogyasztunk.
Zöldebbé kell tenni a várost, hogy élhetőbb legyen – de vajon hogyan lehet ezt megtenni úgy, hogy ne lemondásként érzékeljük, hanem úgy, hogy ez a mi javunkra válik? – Fotó: shutterstock.com
„A dél-európai városokban a gazdasági válság miatt a helyi lakosság kezdte megszervezni a hiányzó szolgáltatásokat, így ott a mostani helyzetben kisebb volt a sokk. A következő években a szolidaritás és a helyi közösségek mindenhol sokkal jobban előtérbe kerülnek. Azok az európai városok lesznek előnyben, amelyek hosszú távon is tudnak változtatni a rossz gyakorlatokon” – mondta el Polyák Levente.
Karácsony Gergely hozzátette, a helyi gazdaság építése most minden nyugat-európai városban prioritás. A cél az emberek bevonásával bezöldíteni a várost, a válság kezelése alulról felfelé fog működni. Emellett egy nagyívű energiahatékonysági program elindításában látja a megoldást, amely munkahelyet teremtene, csökkentené a károsanyag-kibocsátást, és a rezsiköltségekben is meglátszana.
