Fujifilm XF 200mm f/2

2019.12.16.
A Fujifilm nagy fényerejű profi teléje a hozzá tartozó telekonverterrel együtt már 450 mm-es ekvivalens gyújtótávot kínál f/2,8-as fényerő mellett.

fujifilm xf 200mmA Fujifilm sokáig adós volt egy igazi profi fix telével. Az amatőr kategóriában persze ott van az XC 50-230mm, illetve a telés fotózást komolyabban vevők számára az XF 100-400mm. A profi felszerelések alapköveként megtalálható a kínálatukban az f/2,8-as XF 50-140mm, de egészen a tavalyi évig fényerőben nem volt további előrelépési lehetőség. Az XF 200 pedig pont ebben hoz sokat, ugyanis a 200 mm-es fizikai és 300 mm-es ekvivalens gyújtótávjához képest meglepően nagy, f/2-es fényerő társul. Itt érhető tetten az APS-C szenzorméret előnye, ugyanis a full-frame-nél kisebb méretű érzékelőre elegendő kisebb képkörű objektívet tervezni, a nyereséget pedig sokféle módon fel lehet használni. Lehet például kisebb méretű, vagy nagyobb fényerejű, vagy jobb minőségű vagy olcsóbb, vagy könnyebb objektívet készíteni, mint amit azonos ekvivalens gyújtótávval a full-frame világban megszokhattunk.

A Fujifilm fejlesztői ebben az esetben fényerőre és tömegre váltották az előnyt és a full-frame 200-as f/2-es lencséknél könnyebb, de 50%-al nagyobb ekvivalens gyújtótávolságú modellt készítettek. A 300 mm-es ekvivalens tartományban egyébként is szokatlan az f/2,8-nál nagyobb fényerő, azonban nem álltak meg itt és egy dedikált 1,4-szeres telekonvertert is terveztek, amellyel 420 mm-re bővíthető a gyújtótáv, ami 630 mm-es ekvivalens értéket jelent f/2,8 fényerő mellett. Ez pedig különleges extra, ugyanis a 600 mm-es tartományban már az f/4 a standard fényerő a full-frame világban. Ha pedig egy 4/600-as full-frame objektív méretét és tömegét összehasonlítjuk az XF 200mm f/2 és a konverter hasonló adatival, elég nagy különbséget fogunk találni.

Technológiák

Az objektív természetesen fémépítésű, leginkább magnéziumötvözetből készült, teljes tömege 2265 gramm. 17 helyen tartalmaz időjárásálló szigeteléseket, amelyek fröccsenő víz és por ellen nyújtanak védelmet, a frontlencsén pedig a szennyeződések megtapadását korlátozó fluorbevonat is található. A tubuson fókuszlimiter is található, amellyel a teljes, 1,8 métertől induló távolságtartományt 5 méterről indulóra redukálhatjuk. A beépített stabilizátor 5 értéknyit kompenzál, extraként pedig előre programozható fókuszpreset is van. Itt egyetlen gombnyomással beállíthatjuk a tárgytávolságot egy előzőleg eltárolt értékre, ami nagyon hasznos például sportfotózásnál vagy természetfotózásnál, ahol előre tudjuk, hogy témánk hol fog feltűnni.

Az élességállításról dupla léptetőmotoros rendszer gondoskodik. A dupla motor két lencsecsoportot mozgat egymástól függetlenül, ami több előnnyel is járhat. egyrészt csökken a motorok által mozgatandó tömeg, ami növeli a beállítás sebességét, másrészt az objektívtervezésnél több lehetőséget ad az optimalizációra, ami végeredményként méret és képminőségnyereségként is jelentkezhet. A Fujifilmnél nem fukarkodtak a lencsetagokkal, összesen 19 elemet építettek a 200 mm-es objektívbe, ezek közül egy Super ED, kettő ED üveganyagú, amelyek alacsony színszórásukkal csökkentik a fellépő leképzési hibákat és javítják a kép minőségét.

A 206 mm-es hosszúság különleges érték, az objetkív rövidebb, mint a 100-400mm-es modell, és alig hosszabb, mint az 50-140mm-es, így nem feltétlenül szükséges hozzá különlegesen magas táska, vagy külön tok. Jópofa apróság, hogy a tartozékként kapott napellenzőn megjelenik a Fujifilm cég hagyományos zöld színe, amit a cég MK sorozatú filmes objektívjén már alkalmaztak a bajonettgyűrűnél, de az XF-szériában most először hoztak vissza.

Láng Péter – Fujifilm XF 200mm teszt

Nagyon nagy kíváncsisággal mentem be a Tripontba, amikor megtudtam hogy ki lehet próbálni a Fujinon 200/2-es obiját a hozzát tartozó 1.4x vel együtt, mert nagy rajongója vagyok a Fujifilm kameráknak és imádom a Fujinon lencséket.

Nem csalódtam a nagy fixben sem. Nem tudok elmenni a szépsége mellett. Valami elképesztően gyönyörű selyemfényű gyöngyház-metálra hasonlító fényezést kapott amivel nehéz betelni. Egyszerűen jó ránézni a jellemzően fekete vagy matt fehér lencsékhez szokott szemmel. Hogy a hosszútávú gyűrődést hogyan bírja majd nem tudom, nekem egy hétvégére volt hozzá szerencsém: elöljáróban annyit, hogy imádtam.

Fotók: Láng Péter

Az első fotózás ahol próbára tettem egy maraton verseny volt. Nem vagyok egy klasszikus sportfotós, nem ismerem a maratonfotózáshoz kapcsolódó mesterfogásokat, egy fotós/futó kollégám lekövetése és pár hangulatfotó elkészítése volt a napi célom. Mivel nekem jelenleg csak egy X100F-em van, így az óriás kipróbálásához egy X-H1-et kaptam kölcsön a FujiFilm Magyarországtól. Ezt a kamerát anno a Suzukinak fotózott autós anyagnál kedveltem meg, a futóversenyen sem vallott szégyent bár az az érzésem, hogy egy aktuális X-T3-mal lehetne igazán kihasználni az XF200 tudását.

Fotók: Láng Péter

A második délutáni session egy portréfotózás volt, ahol egy gitárművész barátnőm fotóztam a természetben, itt már semmilyen összeférhetetlenséget nem tapasztaltam a lencse és a váz közt, nem érződött hogy az objektív sokkal többet tudna mint a két éves H1.  Direkt olyan helyszínt választottam ahol kihasználhatjuk az ekvivalens 420mm gyújtótávolságot, de közeli portrékat is készítettem.

Fotók: Láng Péter

A lencse felépítése. A Fujinon objektívekre általánosan jellemző, hogy nagyon jó felépítésűek. Szépek, jó a fogásuk, nagyon finom a mechanikai működésük, éles képet adnak, pontosak és megbízhatóak. Az XF200 még ebben a ligában is űrhajónak tűnik, építési minősége elképesztően magas, az egész lencse méretéhez képest könnyű és masszív. Csak szuperlatívuszokban nyilatkozhatom róla, remélem a Fuji nem csak egy lencsét épített de irányt is mutat a jövőre nézve.

Fotók: Láng Péter

Fotók: Láng Péter

Stabilizálás. Mint a legtöbb nagytele az XF 200/2 is stabilizált optika. A képstabilizátor még az 1.4x használata mellett is olyan állóképet ad a keresőbe, hogy az ember hajlamos azt hinni hogy már az elexponált kép előnézetét látja. Szürreális. A stabilizálás akkor válik érdekessé amikor mozgó témát kell lekövetni, segít abban hogy függőleges irányba ne rázzuk be a kamerát ugyanakkor megnehezítheti a téma követését. Én azt tapasztaltam hogy ekkora gyújtótávolság mellett gyorsan mozgó témát könnyebb követni kikapcsolt stabilizátorral, de nem zárom ki, hogy megszokással tökéletesen működik bekapcsolva is. Egy biztos, első osztályú az 5 fényértékes stabilizálás. Statikus témára bitang hosszú záridőkkel lehet lőni.

Képminőség. Minden optika legfontosabb tulajdonsága, amire a fotósok leginkább kíváncsiak, hogy milyen képet ad. Szerethető? Az élességgel szokták kezdeni ezért legyünk túl rajta: elképesztően éles, talán az egyik legélesebb lencse amivel valaha fotóztam. Ennél sokkal fontosabb hogy iszonyú finom, szerethető rajza van. Nem csak a gyönyörű bokeh ami a szívemet melengeti hanem az átmenet az éles és életlen részek közt, mert az XF200 úgy választja le a témát a háttérről hogy az közben nem ugrik le a képről, teszi ezt valami hihetetlen természetességgel. Ennek a tulajdonságának köszönhető, hogy simán használható FineArt lencseként is, készíthető vele olyan fénykép ahol a néző első kérdése nem az lesz hogy milyen lencsével készült a fotó mert a képe hangulatában ragad magával. Simán használnám olyan témáknál ahol hasznos a tér tömörítése, de akár még esküvőn is hasznos társ lehet egy másodfotós kezében. Kiemelkedően szerethető optika.

Fotók: Horváth Mihály

Anno a méretcsökkentés miatt váltottam Fujira. Az XF200-is egyértelműen hozza amit várunk tőle, a megszokott 300/2.8 méretnél kisebb, lényegesen könnyebb lencsét kapunk képminőségben és fókuszgyorsaságban viszont semmiféle kompromisszum megkötését nem igényli az általam próbált nagytelékhez képest. Gyorsasága mellett hihetetlenül csöndes mind az élességállítás, mind a stabilizálás. Monopod nélkül, szabad kézzel kitartva sem megterhelő vele a munka. Kényelmesen ki tudtam tartani, tudtam vele témát követni, könnyedén újrakomponálni, semmiféle nehézséggel nem találkoztam a használat során. Egyedül a hátsó szűrőt hiányolom belőle, az egy okos megoldás lenne. Hamár okosságnál járunk, a talpa Arca swiss formájú így adapter nélkül tehetjük ilyen típusú állványfejre vagy monopodra. Klassz részlet.

Felhasználási területe nagyon speciális, de azt biztos hogy sokkal szívesebben tudnám rendszerem tagjának mint újra egy fullframe 300/2.8-at.

Szívesen használnám rendezvényen a színpadi események fotózására, részletek elcsípésére, esküvőn a szertartáson, tánc fotózásra előadáson és kreatív fotózás során is. A portré picit kiabálós, ezért csak a közvetlen viszony megteremtése után venném elő, de a képi világa olyat ad ami miatt szeretném újra használni. Talán egy T3-mal is kipróbálhatom hamarosan. 🙂

Írta: Szalay Gábor