Ha valaki nem csak jó, hanem igazán szép fényképezőgépre vágyik, az alábbi összeállításban garantáltan megtalálja azt a modellt, amely megdobogtatja a szívét.
Szerencsére elmúltak már azok az idők, amikor az összes fényképezőgépgyártó egyen-fekete színben kínálta az egymástól alig-alig megkülönböztethető masinákat. Egy használati tárgynál igenis fontos, hogy ne csak jó, hanem szép is legyen, különösen, ha akkor vesszük kézbe, amikor pihenni, kikapcsolódni, szórakozni vágyunk. Nem csoda, hogy a digitális kamerák formaterveinél az 1970-es évek retrója hódít, mert az volt az a korszak, amelyben a legszebb és legharmonikusabb modellek születtek. Előtte még gyakoriak voltak az útkereső, néha kissé ügyetlen formák, utána pedig mindent elborítottak az unalmas fekete kamerák.
Sok fotós nem csak a szép külső miatt választja ezeket a modelleket, hanem azért is, mert szeretne sokkal közelebb kerülni a kép technikai alkotási folyamatához, közvetlenül befolyásolni a beállításokat és ezzel az elkészült képet. Akárcsak a ’70-es évek gépein, a mai retrókamerákon is sok tárcsa található, azok pedig finoman kattannak, hogy minél élvezetesebb legyen a fotózás. Lássuk tehát a legszebb kamerákat!
Nikon Zfc
A kínálat egyik leghangulatosabb tagja a Nikon Zfc, amely a Nikon gazdag hagyományainak köszönhetőn talán a leghitelesebben hozza a filmes-manuális kamerák dizájnját. Bátran oda lehetne tenni az inspirációul szolgáló FM2 mellé, nem maradna szégyenben! Extraként pedig elkészítettek két objektívet is (40mm F2 SE és 28mm F2.8 SE) azzal a semmi mással össze nem téveszthető külsővel, ami sok évtizede a cég klasszikus manuálfókuszos modelljeinek a sajátja. Persze a kamerához bármilyen Z bajonettes objektív használható! A Zfc hangulatos külseje egy 20 megapixeles APS-C szenzort takar, a hibrid autofókusz rendszere hatékony témakövetést kínál, hátoldali képernyője teljesen előrehajtható, így jól megy vele a 4K szelfivideók készítése is. A gép tetején található tárcsákkal kényelmes az állítgatás, de persze automata üzemmód sem maradt le róla. A modern, Z bajonettes rendszer jó átjárhatóságot biztosít a Nikon legújabb full-frame kamerái felé is, így egy Zfc-re alapozva akár nagyobb felszerelést is fel lehet építeni. Ajánljuk kezdőknek, tanuláshoz is!
Fujifilm X-T5
A Fujifilm teljesen máshonnan indult, mint a Nikon, mégis nagyon hasonló megfejtést talált a retro kezelőfelület és a 21 századi technika ötvözésére. Bár nekik is voltak annak idején filmes gépeik, mégsem egy konkrét modell kezelését és kinézetét vették alapul, hanem megpróbálták ügyesen ötvözni a régi és az új megoldásokat. A hatalmas felbontású, 40 megapixeles, APS-C szenzoros X-T5 kezelése nagyon is klasszikus, mégis kényelmesebb a fogása, mint a teljesen lapos vázaknak, mert egy kis markolatot is kapott. A dupla kártyahellyel rendelkező felső kategóriás modell képernyője nem csak fel- és lehajtható, hanem oldalra is billenthető, így igazán kényelmes a fotós felhasználóknak. A szenzormozgatásos stabilizátor nem csak a kézremegést szűri ki, hanem mozdulatlan témákról akár 160 megapixeles képeket is készít. Aki egy igazán jó és hangulatos kamerát szeretne, elsősorban fotózásra, annak bátran ajánlható. A Fujifilm remek objektívválasztékában pedig biztos, hogy minden szükséges gyújtótáv/fényerő kombinációt megtalál. Ha valaki megelégedne 26 megapixellel is egy némileg kisebb vázban, de hasonlóan jó kezelőfelülettel, annak a kis testvér X-T30 II ajánlható.
Fujifilm X-E4
A Fujifilm X-E4 nem a tükörreflexes, hanem a távmérős kamerák formavilágát idézi meg. Külseje szemet gyönyörködtetően letisztult, mert egyáltalán nincs túlzsúfolva kezelőszervekkel. A lényeges tárcsák és gombok persze mind megvannak és nem maradt ki a kereső sem, csak a távmérős dizájnnak megfelelően a kamera sarkába költözött. A 26 megapixeles APS-C szenzor minden hobbifeladatra megfelel, és akár még többre is! A Fujifilm bőséges objektívválasztékból minden további gond nélkül kiválaszthatók a megfelelő darabok. Arra azért érdemes figyelni, hogy a kicsi és sima vázhoz inkább a kisebb és könnyebb objektívek passzolnak majd. A 20 kép/s-os sorozatfelvételt és a remek 4K videót nem érheti kifogás, így aki kis méretben keres ütőképes és gyönyörű APS-C kamerát, annak csak ajánlani tudjuk.
Fujifilm X-Pro3
Amíg az X-E4 egy könnyed és simulékony modell hétköznapi fotózásra, addig az X-Pro3 egy igazi kuriózum, amely nem ajánlható bárkinek, aki azonban megszereti, az nagyon szorosan fog ragaszkodni hozzá. A klasszikus távmérős formatervet itt egy különleges hibrid keresővel dobták fel, amely akár tisztán optikai, akár tisztán elektronikus és hibrid módban is használható. A formaterv és a kezelőfelület igazán egyedi kombinációt ad, a legfőbb különlegesség azonban, hogy a képernyő befelé hajtva helyezkedik el és a nagy monitor helyett csak egy kis státuskijelző található a hátoldalon. Ahhoz hogy a képeket nézegessük, vagy a használjuk a menüket, mindig le kell hajtani a hátsó panelt. Ez a kamera azoknak szól, akik fotózni akarnak és nem menüket nyomogatni és persze tudják is, hogy mit miért csinálnak. A 26 megapixeles APS-C szenzor különleges hangulatú képeket ad a különféle filmszimulációs módokban, az érzékeny belső részeket pedig fémötvözet váz, időjárásálló szigetelés és titániumlemez felső burkolat védi.
OM System OM-5
Az Olympus nyomdokain járó OM System szerencsére nem cserélte le a legendás elődvállalat által megalkotott klasszikus formatervet. Persze van is honnan meríteniük, ha kicsi és igazán szép kamerákról van szó. Az OM-5-ön nem találunk feliratos tárcsákat, valójában egy ízig-vérig 21. századi kezelőfelülettel van dolgunk, de olyan ízlésesen öntötték az egészet egy klasszikus dizájnba, hogy a végeredményt egyformán jó használni és nézni is. A kisméretű Micro 4/3 rendszerű szenzorformátum legfőbb előnye, hogy nem csak a kamerák, hanem a hozzájuk tartozó objektívek is kicsik lehetnek, így mindennapi hordozáshoz, természetjáráshoz ideális választásnak bizonyulnak. A rendszer további előnye a bőséges objektívválaszték. A 20 megapixeles időjárásálló szigetelésekkel ellátott gépváz fontos értéke a rendkívül hatékony szenzormozgatásos képstabilizátor, a beépített felbontásnövelő mód és a remek 4K felvétel. Aki ugyanilyen szép kamerát szeretne, de megelégszik egy kicsivel kevesebb szolgáltatással is, annak az Olympus OM-D E-M10 IV ajánlható.
Olympus PEN E-P7
A nagy múltú cég nem csak hajdani tükrös gépek formatervét, hanem a klasszikus távmérős kamerák megjelenését is mesterien alakította hozzá a tükör nélküli technikához. Az E-P7-ből teljesen kihagyták a keresőt – vannak fotósok, akik nagyon ritkán használják – így az egyébként is aprócska kamera még kompaktabb lehet! Ahogy a cég többi gépénél, itt is élvezetes kattintgatni a tárcsákat és a karokat, mert annyira jól találták el a forgatási érzést. Az előoldalon hangulatos kapcsolóval válthatunk a beépített színmódokra, így nem csak a kamera, hanem a készülő fotók karaktere is egy csapásra a múltba repíthet. Ebben a modellben is megtalálható a hatékony szenzormozgatásos stabilizátor, a 3 colos képernyő akár szelfibarát, 180 fokos szögben is visszahajtható, a 20 megapixeles érzékelővel pedig nem csak remek fotók, hanem 4K videók is készíthetők. Aki szereti zsebben hordani a fényképezőgépét, annak nagyon jó választás lehet! Feketében és fehérben is kapható!
Hasselblad 907X + CFV II 50C
Ha van cég, amelynek nem kell messzire mennie, ha egy hagyományos formatervet szeretne előrántani, akkor az a Hasselblad. Az 500-as sorozatú kamerák az 1960-as évek óta meghatározó és ikonikus darabjai a fotótörténetnek, a cég pedig elkészítette a gyönyörű, 50 megapixeles CFV II 50C középformátumú hátfalat, amely kívülről 1963, belülről 2022. Azaz minden V-rendszerű kamerára feltehető és minden tekintetben illeszkedik is hozzájuk. Így az elmúlt évtizedek objektívjei és kameravázai is könnyedén párosíthatók a digitális technikával. És ha ez még nem lenne elég, akkor készített a hátfalhoz egy aprócska vázat is 907X néven, amely képes fogadni az XCD rendszerhez tartozó modern, autofókuszos objektíveket. A váz minden részlete autentikus, egy kompakt objektívvel, mint amilyen a 4/45-ös pedig az iparág legkisebb 50 megapixeles középformátumú szettjét adja. Az egészben pedig az a legjobb, hogy így átjárhatóvá vált a V és az X rendszer, ami páratlan variációs lehetőséget biztosít azoknak a fotósoknak, akinek a kivételes képminőség mellett a felszerelés kinézete is számít.
Panasonic Lumix DC-LX100 II
Aki egy kicsi és hangulatos kamerát keres, amely lefedi a hétköznapi fotózási igényit – de mégis jóval több, mint egy mobiltelefon – az jó vásárt csinálhat az LX100 II-vel. A klasszikus formatervre épülő kamera 24-75 mm-es, nagy fényerejű (f/1,7-2,8) zoomobjektívje mögött egy 17 megapixeles 4/3 colos multi-aspect szenzor található, amely többféle oldalarányban is egyformán jól használható. Az objektíven rekeszgyűrűt, a gép tetején záridőtárcsát találunk, az egész pedig elfér egy kabátzsebben. A kompakt mérethez képest nagy szenzor remek képminőséget ad, a kezelőfelület pedig egyaránt barátja a manuális, állítgatós felvételkészítésnek, mint ahogy az automatikára támaszkodó csípőből fotózós stílusnak. A hátoldali képernyő ugyanakkor nem mozgatható és a 4K felvételek is csak crop módban készülhetnek, így videóintenzív felhasználásra inkább egy másik modellt javasolnánk az összeállításunkból.
Melyik a legjobb?
És hogy melyik a legjobb ezek közül? Érdemes a Tripont szaküzletben kézbe is fogni őket így hamar kiderülhet, hogy melyik áll a legjobban a kezünkben. Valakinek egy kisebb, másnak egy nagyobb váz lesz a jó. Sokan szeretik, ha minél jobban kéznél vannak a tárcsák, másokat zavar, ha túlságosan tolakodóak. Akinek vastagak az ujjai, az nem fogja szeretni a kis gombokat, másnak pedig lehet, hogy épp az a jó, ha sok-sok személyre szabható gombot és kart talál a vázon.
