Korallzátonyok nemcsak a trópusokon, hanem a jóval hűvösebb tengerekben is létrejöhetnek, így a Földközi-tengerben is. A legidősebbek a neandervölgyiek kialakulása körüli időkben már biztosan léteztek.
A spanyol Tengertudományi Intézet (ICM-CSIC) és a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ (NOC) egy nemzetközi kutatócsoport élén, közös munkával vizsgálta a Mediterráneum úgynevezett hideg vízi korallzátonyait, ugyanis ezek, trópusi változataikhoz hasonlóan, igen gazdag élővilágnak adnak otthont. Óriási különbség azonban a két égöv koralljai közt, hogy a hideg víziek létezése nem függ a fotoszintetizáló algáktól, ennek köszönhetően is élhetnek a hideg és sötét, mélyebb vizekben.
Minden különlegességük ellenére igen hiányosan ismertek ezek a hideg vízi korallzátonyok, így pedig nehéz megóvni is őket a különböző emberi tevékenységek okozta zavarásoktól.
A kutatócsoport most a Földközi-tenger nyugati medencéjében az elmúlt 400 ezer év koralljainak fejlődését tanulmányozta. E zátonyokon minél mélyebbre hatolunk, annál öregebb korallokat találhatunk, mivel az újabb generációk a korábbiak tetején növekednek. A kutatásról, amely példa nélküli, bepillantást enged a korall ciklikus növekedését szabályozó környezeti és éghajlati körülményekbe, a Quaternary Science Reviews szakfolyóiratban számoltak be a szakemberek.