Egyes, növényeket megfertőző gombák virágokra hasonlítanak, hogy a növény beporzóit saját céljaikra használják fel.
2016-ban a guyanai Kaieteur Nemzeti Parkban egy botanikai felmérés során az ott élő sárga virágú évelő fűféle Xyris-fajokon különös virágokra lett figyelmes Kenneth Wurdack, a Smithsonian Múzeum botanikusa. E virágok furcsák voltak, mivel kissé sötétebb sárgának, tömöttebbnek tűntek az átlagos virágnál, és az állaguk is szivacsosabb volt. Elsőre csupán véletlen változatnak tűntek, azonban a későbbi, ugyanitt végzett terepi munkák során újra és újra beleszaladt a kutató ezekbe a fura „virágokba”. A Xyris-fajokról szóló szakirodalom fellapozásával azután lassanként ráébredt, hogy mi is történhetett a fellelt, különös küllemű virágokkal: a sötétebb sárga „virágok” egyáltalában nem virágok voltak, és még csak nem is a Xyris növény valamiféle hajtásai.
Wurdack és kutatótársai 2019-ben számoltak be a Mycology szakfolyóiratban arról a különös parazita gombáról, amely a fűféle virága helyén pompázott, ez volt a Fusarium xyrophylum nevű, újonnan felfedezett faj. A felfedezést további, részletesebb vizsgálatok követték, ezek eredménye pedig a Fungal Genetics and Biology szaklapban jelent meg néhány hete.
E gombafaj rendkívüli tulajdonsága az, hogy aktívan keresi a spórái terjesztőit: ahelyett, hogy a szélre és a gravitációra bízná szaporodását, az általa parazitált fűféle virágának külsejét ölti magára, s azok érkező, alaposan átvert beporzóit kéri fel a spóraszállításra. Amikor megérkezik a beporzó, és pollenre éhesen beleveti magát a „virágba” a virágpor helyett a gomba spórái tapadnak rá. A gomba először a bimbó tetején nő ki, eleinte kis dudorként látható, majd növekedése során egyre jobban hasonlít az eredeti virágra alakjában és méretében is, sziromszerű kinövései eleinte sötétebb sárgák, ám az idő előrehaladtával egyre inkább fakulnak, és egyre jobban hasonlítanak a valódi virágok árnyalatára. Alapvető különbséget jelentett a valódi és az álvirágok közt az, hogy míg a valódiak csupán néhány órán át virítanak, a gomba álvirága napokon keresztül ott áll és várja azokat a kis termetű méheket, amelyek egyébként a valódi virágokat is beporozzák.
A számos kutatóintézet és egyetem összefogásával, az amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat vezetésével zajlott vizsgálatok során kiderült, hogy a gomba nemcsak küllemében utánozza a virágot, hanem még annak illatanyagát is képes előállítani.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a gomba növesztette Xyris-álvirág illatanyagai mennyiben hasonlítanak a valódi virág illatanyagaihoz (a járványhelyzet miatt jelenleg nem tudtak elutazni a helyszínre a kutatók további mintákért), azonban össze tudták hasonlítani a parazitált guyanai virágfajok észak-amerikai rokonainak illatával. Az kiderült, hogy e rokon virágok és a gomba is kibocsátják a méhek számára vonzó 2-etilhexanol nevű vegyületet.
Az alapos vizsgálatok során azt is kiderítették a kutatók, hogy a gomba növesztette álvirág pigmentanyagai olyan módon verik vissza az ultraibolya sugarakat, ahogy az ezekre érzékeny látású rovarok extra vonzónak lássák őket. A Xyris-t megtámadó parazita gomba ezen trükkök mellé a teljes növényben érvényesíteni tudja a saját akaratát: a fertőzés hatására a növény nem tud szirmokat bontani, így nem tudja elvonni a potenciális beporzók figyelmét a gomba fejlesztette álvirágokról.
