Élénkülő madárvonulás a Körös-Maros Nemzeti Parkban
2022.03.24.Az elmúlt napok télies időjárása ellenére egyre több madár tér vissza téli szállásterületeiről a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira. Ráadásul a hidegebb idő miatt még az itt telelő fajok sem keltek útra, így most igen nagy madártömegek időznek a térségben.
A Kis-Sárréten a csapadékhiány miatt a vonuló vízimadarak csak a Biharugrai-halastavakon illetve a környékbeli mocsarakon és a vizes élőhely-rekonstrukciókon találnak alkalmas pihenő- és táplálkozóhelyeket. Március második feléhez képest még szokatlanul nagy számban vannak itt a különböző vadludak, elsősorban a nagy lilikek. Számuk mintegy 17 ezer példány körül mozog és a ritkább fajok közül is előkerült 15 vörösnyakú lúd és egy apácalúd. A récék közül is sok még az északi vendég, elsősorban csörgő, fütyülő, kontyos récék, s vannak még kercerécék is. A nálunk költő böjti récék visszatértek telelőhelyükről.
A lecsapolt halastavak kitűnő táplálkozó területet nyújtanak elsősorban a különböző partimadarak számára. Nagyobb tömegben még csak a bíbicek vannak itt, melyeknek több százas csapatai is szem elé kerülnek. Napról-napra növekszik a nagy godák, nagy pólingok, kis pólingok, havasi partfutók, gulipánok és pajzsoscankók mennyisége, s a napokban megérkeztek az első piroslábú cankók is.
Vadludak a Kis-Sárréten. Fotó: Tóth Imre
Az itt telelő rétisasok közül a fiatalabbak még kitartanak, a napokban 15 példányt számoltunk. A térségben telelő fekete sast is megfigyelhettük még a héten. A pusztai területek kevésbé mozgalmas képet mutatnak, lassan eltűnnek az utolsó telelő-vonuló kékes rétihéják és nagy őrgébicsek is.
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon meglehetősen vontatottan halad a tavaszi madárvonulás. A partimadarak (elsősorban a bíbicek) például, függetlenül attól, hogy a közelmúltban már voltak jobb idők is, nem jöttek korábban a szokásosnál. A godák 100 alatti példányszámban érkeztek meg, s a cankók közül is csupán pajzsoscankókat láttunk, de azokat közel ezer példányban.
Rendszeresen felbukkannak viszont az aranylilék, de ők sem több ezres létszámban, ahogyan az a csapadékosabb években lenni szokott, hanem csupán néhány tucatnyi példányból álló csapatokban.
Egyelőre csak kevés böjti réce tért vissza telelőhelyéről, hetek óta itt vannak viszont a fütyülő és barátrécék. Ők, a gyakori tőkés récékkel együtt, elsősorban a Kenderesszigeti-halastavakon tartózkodnak. A vadludak száma megnőtt, ismét 5000 példány körül járnak be a halastavakra. A nyári ludak pedig már párokba álltak és valószínűleg a költést is megkezdték. A vizes élőhelyeken rendszeresen feltűnik néhány sárszalonka.
Kitartanak még a kékes rétihéják és a gatyás ölyvek, s egyre több a telelőhelyről visszaérkező, hím barna rétihéja is.
A cikk borítóképét készítette: Hajtó Krisztina (Vadludak vonulása)
