A Kaszpi-tenger már most drámaian veszít a vízmennyiségéből, a klímaváltozás hatására pedig a helyzet már csak romlani fog – figyelmeztet legújabb kutatásában a holland Utrechti Egyetem.
A Kaszpi-tenger vízszintje az 1990-es évek óta évenként centimétereket süllyed, ez sokkal gyorsabb és nagyobb léptékű, mint ahogyan a tengerszint emelkedik a klímaváltozás hatására – írja az IFL Science nyomán az nrgreport.com. A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával. Belső, zárt víztömeg Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Irán között. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, sósnak találták. Sótartalma körülbelül 12 ezrelék, egyharmada a tengervízének.
Komoly környezeti és humanitárius problémáknak nézhetünk elébe azonban, ha ez a víztömeg eltűnik.
Az Utrechti Egyetem kutatása szerint a globális felmelegedés is hozzájárul az apadás gyorsulásához.
Fotó: Prange et al
Különös veszélyben az úgynevezett belső lefolyású vízgyűjtő területek vannak, amelyek olyan zárt hidrológiai területek, amelyek megtartják a vizet, és nincs kifolyásuk más vizekhez. Ilyen a Kaszpi-tenger is, amelynek esetén keresztül a holland kutatók bemutatták, mi történhet a Föld többi nagyobb tavával akkor, ha a klímaváltozás ilyen mértékben folytatódik.
A melegedő átlaghőmérséklet hatására ugyanis a tavak vízfelülete gyorsabban párolog, mint ahogyan azt az esőzések vissza tudnák pótolni. Bár bizonyos területeken szintén a klímaváltozás hatására nőtt a csapadékmennyiség, arányaiban még mindig a száradás felé hajlik a mérleg nyelve.
A Kaszpi-tenger vízszintje 2100-ra akár 9-18 méterrel alacsonyabban lehet a mostanihoz képest, a felszíni terület 23-34 százaléka pedig eltűnhet.
Fotó: Shutterstock
A szakértők az Északi-tengert hozták fel példaként: ha két-három métert visszahúzódna a tengerszint, akkor Rotterdamot, Hamburgot és Londont már nehezebb lenne hajóval elérni, ennek pedig a gazdaság látná a kárát. Ugyanez lehet a helyzet akkor, ha a Kapszpi-tengerhez hasonló nagyobb tavak elkezdenek kiszáradni.
A helyzet humanitárius katasztrófákat is hozhat magával a gazdasági visszaesések miatt, a Kaszpi-tengert ráadásul egymással ellenséges országok veszik körül, így a veszély meglehetősen komoly.
