Összesen csaknem száz bütykös ásólúd vendégeskedik a Körös-Maros Nemzeti Park két legnagyobb vizes élőhelyén, a Biharugrai-halastavakon és a kardoskúti Fehér-tavon.

A récefélék családjába tartozó, rendkívül dekoratív, színes tollazatú bütykös ásóludak Nyugat-Európa tengerpartjain és az eurázsiai sztyeppéken költenek. Állományuk növekszik, s az utóbbi években az őszi és tavaszi vonuláskor Magyarországon is egyre nagyobb csapataik jelennek meg. Sőt, 25 éve, 1996 óta már költőfajként is jelen vannak, igaz országosan is mindössze néhány pár fészkel nálunk. A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül eddig egyetlen sikeres költést regisztráltunk, 2018-ban, a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. A pár nyolc fiókát nevelt fel.

A KMNPI legnagyobb vizes élőhelyén, a Biharugrai-halastavakon az utóbbi években az enyhébb teleknek köszönhetően a téli időszakban is találkozhattunk néhány (15-20 példány) bütykös ásólúddal. Idén azonban rekordszámban tartózkodnak itt. December elején 71 példányt számoltunk, s még január közepén is 42 példány van a területen. Legtöbbször a sekély vizű halastavakon, vagy a lecsapolások után visszamaradt tócsákban táplálkoznak, egyéb récék társaságában.

A kardoskúti Fehér-tavon szintén december elején bukkantak fel az első példányok. Ebben az időszakban országosan is megfigyelhető volt a bütykös ásóludak felszaporodása. Kardoskúton az elmúlt hetekben regisztrált legnagyobb létszám 24 volt. Legutóbb, január 12-én 14 példányt számoltunk. Azt természetesen nem lehet tudni, hogy ugyanazok a madarak időznek-e itt hetek óta, vagy cserélődik az állomány.

A Fehér-tó vízborítottsága most nagyon jó, elérte a 95 százalékot, a vízmélység 15-18 centiméter, ami ideális a vízimadarak számára. A bütykös ásóludakat legtöbbször a tó nyugati zónájában, a part közelében látjuk, amint táplálék (kagylók, csigák, pici rákok, illetve növények) után kutatnak a vízben.

A cikk borítóképét készítette: Pintér Csaba (Bütykös ásóludak hajnalban)

Bütykös ásóludak. Fotó: Marik Pál