A Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáinak jellegzetes őszi vadvirága a réti őszirózsa és a sziki (magyar) sóvirág. Szeptemberben mindkét növény virágaiban gyönyörködhetünk.

A sziki sóvirágot a népnyelvben sziksalátaként is emlegetik, ürmös szikes pusztákon fordul elő. Régen virágzás előtti, gyenge leveleit gyűjtötték, salátának fogyasztották. Magyarországon elsősorban a Tiszántúlon, azon belül is a Hortobágyon, a Jászságban és a Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáin találkozhatunk sziki sóvirággal. A növény magassága az időjárástól függően 20-60 centiméter között mozoghat. Elágazó szárain a virágok lila színének erőssége nagyban függ a csapadék mennyiségétől: ha kevés az eső, akkor fakó lilába hajlik, ha bőséges, akkor sötétebb, liláskék. Vastag, bőrszerű, földön fekvő levelei vannak, amelyek jól megtartják a vizet, ennek és mélyreható gyökereinek köszönheti, ahogy megmarad a száraz időszakban is.

Fotó: Sallainé Kapocsi Judit
Fotó: Sallainé Kapocsi Judit

A puszták mélyebb részein általában már júliusban kinyílnak az első sziki sóvirágok, de a virágzás csúcsa szeptember elején kezdődik és 2-3 hétig tart. Utána csak az elszáradt levelek jelzik a helyét, de évelő növényről lévén szó, a következő évben újra kihajt és szaporodik is, ezért egyre nagyobbak a sóvirág-mezők.

Amikor a sóvirág már elvirágzott, akkor kezd nyílni a védett réti őszirózsa, melyet pettyegetett őszirózsa néven is emleget a népnyelv. Ez a növény a szikes erdei tisztásokhoz és a szikesedő sztyepprétekhez kötődik. Hasonlít a sziki őszirózsához, de dúsabb, több virágzat van a hajtásain. Akár 40 centiméter magasra is megnőhet.

Fotó: Sallainé Kapocsi Judit
Fotó: Sallainé Kapocsi Judit

A réti őszirózsa fészkes virágzatú, mészkerülő, de sótűrő, ősi faj. Szépségére a kertészek is régen felfigyeltek már, ezért nagyon sok nemesített, különféle színű változata van. A népies, pettyegetett őszirózsa nevet valószínűleg azért kapta, mert aprócska levelei mirigyesen pontozottak.

A cikk borítóképét készítette: Dr. Jantyik Tibor (Lila ragyogás)