A Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának KEHOP projektje keretében, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai folyamatosan végzik a nem honos növény- és állatfajok eltávolítását a Hévízi-tóból.
A Hévízi Tv 2021. március 8-i adásában számolt be a projektről, amelynek keretében a kihelyezett 25 varsa segítségével szűrik meg a halállományt a termáltóban az őshonos élőlények védelme érdekében.
Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Veszprém, Kelet-Zala Tájegységének vezetője: „Különösen veszélyesnek tartom a márványrák megjelenését, ez eddig a tóban még nem volt, nem tudtuk, hogy van, de a Hévízi-csatornában igen, ami sajátos módon egy szűznemzéssel szaporodó akváriumokból kiszabadult díszállat, jól megtudott telepedni, megtalálta az életfeltételeit és az őshonos hazai rákfajokat, mint a folyami rák, kecske rák, vagy a kövirák, azokat a hazai vizekből kiszorítja.”
Az idegenhonos élőlények legtöbbször a felelőtlen emberi magatartás következtében kerülnek bele a vizekbe, otthon megunják az akváriumi állatokat, és úgy gondolják, jobb lesz nekik, ha elengedik őket. A kihelyezett varsákból szinte csak idegenhonos állatokat sikerült kiemelni, a különleges fajok között volt például naphal, szivárvány sügér, márványrák és jukatáni fogasponty is.
Sinka Gábor tájegység vezető, BfNPI: „A Hévízi tó, a hévízi csatornán keresztül egyenesen a Kis-Balatonba, illetve a Balatonba torkollik, igaz, hogy a trópusi fajok egy része a Balatonban nem tud megtelepedni, de vegyük figyelembe a klímaváltozást, hogy egyre enyhébbek a teleink, egyre kevesebbszer fagynak be a vizek, egyre nagyobb területet tudnak meghódítani ezek az idegen honos fajok is.”
A Hévízi-tóban él egy hévízi nyurga pontynak nevezett őshonosnak tekinthető önálló faj, ezeknek az ikráját, illetve ivadékait mind a trópusi sügérfélék, mind pedig a rákfajok elpusztíthatják, ezért is kiemelten fontos megszabadítani a Hévízi-tavat ezektől az élőlényektől – tette hozzá a szakértő.
