Az Afrika keleti partvidékén és a környező szigetországokban található korallzátonyok sürgős beavatkozás nélkül a következő 50 évben teljesen elpusztulhatnak a tengerek hőmérsékletének emelkedése és a túlhalászás miatt.
A Nature Sustainability című folyóiratban közzétett kutatás során a kutatók először tudták felmérni az egyes zátonyok állapotát az Indiai-óceán nyugati részén, és megvizsgálták a korallok egészségét fenyegető fő veszélyeket. Megállapították, hogy
a régió valamennyi zátonyát „az ökoszisztéma teljes összeomlása és visszafordíthatatlan károsodása” fenyegeti évtizedeken belül. Az óceánok felmelegedése miatt egyes korallzátonyok már most is súlyos veszélyben vannak.
David Obura, a kenyai székhelyű óceánkutató intézet, a CORDIO East Africa igazgatója kifejtette, hogy a régióban nincs olyan hely, ahol a zátonyok teljesen egészségesek lennének, és ez a hanyatlás szerinte folytatódni fog.
Korallok Mauritiusnál – Fotó: youtube.com
A Természetvédelmi Világszövetséggel (IUCN) közösen készített tanulmány csaknem 12 ezer négyzetkilométernyi korallzátonyt vizsgált meg, ami a világon található hasonló életközösségek mintegy öt százaléka.
A kutatók szerint Mauritius, a Seychelle-szigetek, a Comore-szigetek és Madagaszkár korallzátonyai a leginkább veszélyeztetettek.
A korallzátonyok az óceánfenéknek mindössze 0,2 százalékát borítják, de a tengeri állatok és növények legalább negyedének adnak otthont. Világszerte több százmillió embernek biztosítanak fehérjeforrást és munkát, nyújtanak védelmet a viharoktól, és óvják a partokat az eróziótól.
Obura szerint az egészséges korallzátonyok nagyon értékesek, és elvesztésük kettős csapást jelentene: a biológiai sokféleséget és a korallzátonyoktól függő part menti gazdaságokat is sújtaná.
A legnagyobb veszélyt a korallokra az éghajlatváltozás jelenti az Indiai-óceán nyugati részén, ahol a tudósok szerint a tengervíz hőmérséklete gyorsabban emelkedik, mint a Föld más térségeiben. Az óceánok elnyelik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából származó többlethő több mint 90 százalékát, ami megvédi a szárazföldet, de a tengeren hosszan tartó hőhullámokat okoz, és ez számos korallfajt sodor veszélybe.
A zátonyok ökoszisztémáit sújtó másik nagy csapás Afrika keleti partvidékén, Kenyától Dél-Afrikáig a túlhalászás lehet. Obura mindkét kiváltó okkal kapcsolatban azonnali lépéseket sürgetett.
Októberben a korallok egészségét vizsgáló eddigi legnagyobb globális felmérésből kiderült, hogy a dinamitos halászat, a vizek szennyezése, de főként a globális felmelegedés 2009 és 2018 között a világ korallzátonyainak 14 százalékát elpusztította.
