Az Ausztrália keleti partján tomboló bozóttüzek füstjéből szeptember óta körülbelül 400 millió tonna szén-dioxid került a Föld légkörébe.
Ez a szén-dioxid-mennyiség meghaladja a 116 legalacsonyabb kibocsátású ország összesített éves kibocsátást – idézi az MIT Technology Review számításait a Qubit.
A 2018-as kaliforniai tűzvészhez képest kilencszeres az ausztráliai tüzek eddigi szénlábnyoma.
Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki.
A NASA Földi Obszervatóriuma által közreadott, a Nemzetközi Űrállomásról készített műholdfelvétel az Ausztrália délkeleti partvidékén pusztító erdőtüzek füstjéről a Tasman-tenger felett – Fotó: MTI/EPA/ISS/NASA Földi Obszervatóriuma
A 2011–2012-es bozóttűzszezon azért ennél is szennyezőbb volt, akkor a szeptembertől januárig tartó időszakban 650 millió tonna környékén állapította meg a tűzvészből származó kibocsátást az Európai Unió Kopernikusz-programjának légkör-megfigyelő szolgáltatása (CAMS). Nyolc évvel ezelőtt azonban sokkal kiterjedtebb volt, és inkább az északi és nyugati területeket érintette a tűz, míg az idei bozóttüzek Új-Dél-Wales államban koncentrálódnak, ahol még csak hasonló méretű pusztítás sem történt az elmúlt húsz évben.
A klímaváltozás ugyan nem járul hozzá közvetlenül a bozóttüzek kialakulásához, de az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség miatt a fák, a növényzet és a talaj is egyre szárazabb, ami elősegíti a tűz terjedését.
A 2018-as ausztrál nemzeti klímajelentés szerint a kontinensen 1910 óta valamivel több mint 1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, így kijelenthető, hogy a klímaváltozás már hozzájárult ahhoz, hogy egyre nagyobb tűzkatasztrófák sújtják az országot.
