A Liège-i Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint az Andok hegységben eredő folyók 35%-kal, illetve 72%-kal járulnak hozzá a világ legnagyobb folyója, az Amazonas-medencének szén-dioxid- és metánkibocsátásához. A tanulmány a Communications Earth & Environment című folyóiratban jelent meg.
Az Amazonas folyó az Andok hegységben ered, és Perun, Kolumbián, Ecuadoron és Brazílián keresztül az Atlanti-óceánba ömlik. Az amazóniai folyók légkörbe történő gázkibocsátásával kapcsolatos vizsgálatokat eddig az Amazonas középső részén, az Andoktól legalább 1000 km-re fekvő síkságokon végezték. A kirakósból így igen fontos darabok hiányoztak, amelyek a bolygó legnagyobb folyója esetében nélkülözhetetlen információt jelentenek.
A kutatás azt bizonyítja, hogy az Andok hegyvidéki folyóinak kibocsátása magasabb, mint a piemonti folyóké
– mondta Alberto Borges, a tanulmány kutatási igazgatója.
Dél-Amerikában három folyórendszer is indul a hegyekből. A hegyi patakok gyorsan folynak le a meredek, sziklás terepen, ami elősegíti, hogy a bennük tárolt gázok a légkörbe kerüljenek. Ugyanakkor az alföldi folyók szélesebbek, mivel sík terepen terülnek el.
A lassabb vízáramlás viszont már nem segíti elő a gázok légkörbe kerülését.
Az alacsonyabb tengerszint feletti magasság azonban lehetővé teszi, hogy több növényzet nőjön a folyók mentén. A sík terep ilyen módon kedvez az árterek kialakulásának, amelyek szintén különböző megkötött gázokat juttathatnak a folyókba.
A hegyvonulatok lábánál fekvő síkságokon található egy másik típusú folyó is, amelyet piemonti folyónak neveznek. Fizikai szempontból ezek a folyók alföldi folyókra hasonlítanak, de hatalmas mennyiségű hordalékot kapnak a folyásirányban feljebb található hegyi folyókból. Ez átmenetileg lerakódik, majd újra felszabadul, és a folyó tovább szállítja az óceánig. Amikor az üledék lerakódik, erjedés útján elősegíti a metán felszabadulását. Az így a légkörbe kerülő gázok igen károsak, hiszen ezek a globális felemelegedés elsődleges okozói.