A Pilisi Parkerdő a klímaváltozásra való felkészülés jegyében a fajokban gazdag, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekszik, melynek része a természeteshez minél közelebbi vadállomány kialakítása.
A vadon élő állatok az erdei ökoszisztéma szerves részét képezik. A Pilisi Parkerdő területén a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként, holisztikusan szemlélik, elsősorban az erdei ökoszisztéma egyensúlyát szem előtt tartva. Az erdő természetes vadtűrő képességének megfelelő vadsűrűség az egészséges erdei ökoszisztéma működését erősíti.
„Az erdő élővilága roppant érzékeny rendszert alkot, amelynek résztvevői aktív kölcsönhatások sokaságával befolyásolják annak egyensúlyát”
– mondta a vadvilág március 3-i világnapja alkalmából dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.
Muflonokkal az ország középhegységi területein, jellemzően szigetszerű előfordulásban, de mindenütt találkozhatunk – Fotó: parkerdo.hu/Németh János
Hozzátette: egyes fajok eltűnése más fajok túlszaporodásához vezethet, ami fordítva is igaz, tehát a túlszaporodás veszélyezteti bizonyos fajok életlehetőségeit. Az erdeinkben folyó vadgazdálkodás igyekszik visszavezetni a vadállományt a természetközeli állapotokhoz: a cél olyan vadállomány-sűrűség kialakítása, melynek téli táplálékszükséglete megfelel az élőhely tűrőképességének, ezáltal különleges intézkedések (pl. vadkárelhárító kerítések, egyedi védelem) nélkül is a termőhelynek megfelelő és stabil, fa- és cserjefajokban gazdagabb erdők tarthatók fenn.
A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei
nagy fajgazdagságú, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekszenek.
Az alacsony sűrűségű vadállománynak köszönhető egészséges, stabil és fajokban gazdag erdő ennek fejében megfelelő élőhelyi körülményeket biztosít a vadállománynak, mely így jobb kondícióban tartható fenn. Ekkor a vadállomány nem befolyásolja negatívan az erdei ökoszisztéma állapotát, hanem hozzájárul működéséhez, színesítéséhez.
A fajgazdagság, a biológiai sokféleség nem csupán az egyes fajok, hanem az erdő egésze számára fontos, mert az ilyen erdők jobb ellenálló képességet tanúsítanak természeti katasztrófahelyzetekben, a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint biotikus vagy más károsításokkal szemben.
Fotó: parkerdo.hu/Németh János
A Pilisi Parkerdőben folyó vadgazdálkodást hat szakmai koncepcionális tétel alapján építették fel. Ezek a következők:
- a vadgazdálkodás elsődleges célja az erdei ökoszisztéma működőképességének támogatása;
- nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadállomány fenntartása a cél;
- szisztematikus vadhatás-monitoring kialakítása a vadállomány környezetre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében;
- a vadon élő állatok számára természetes táplálékot biztosító, gazdag, fajokban sokszínű, megújulni képes élőhelyek kialakítása mesterséges takarmányozás helyett;
- kerítések nélküli erdő- és vadgazdálkodás;
- a ragadozók szerepének elismerése az erdei ökoszisztémában betöltött szelekciós funkciójuk alapján.
Fotó: parkerdo.hu/Szekeres János
A Pilisi Parkerdő területén mind az öt hazai nagyvadfaj (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) megtalálható, mellettük számos kisragadozó és egyéb állatfaj teszi még változatosabbá az erdei életközösséget.
Az egyre nagyobb területen bevezetett örökerdő-gazdálkodás elképzelhetetlen a vadállomány hatásának ellenőrzött szabályozása, valamint a helyesen kivitelezett vadgazdálkodás nélkül. Ez a szakmai munka az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megőrzését és a klímaváltozásra való felkészítését célozza.
A térség vadvilágát eredeti élőhelyén, erdei környezetben mutatja be a Pilisi Parkerdőhöz tartozó Budakeszi Vadaspark, ahol az egyes programokon az erdő- és vadgazdálkodás alapjaival is megismerkedhetnek a látogatók.
A cikk borítóképét készítette: Orosz György (Mozdulat)
