A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása. A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.
A kis hőscincér (Cerambyx scopolii) védett cincérfajaink leggyakoribb faja, nyáron rendszeresen találkozhatunk vele erdőszéleinken. A havasi cincér (Rosalia alpina) Magyarországon a számára alkalmas élőhelyeken nem ritka, sőt néha csapatosan figyelhető meg. Európa más részein azonban sokkal rosszabb a helyzet, a fő ok az élőhelyek megszűnése és leromlása, valamint a klímaváltozás okozta bükkpusztulás. Ausztriában például a faj megfigyeléseinek száma az 1980-as évek óta 80 százalékkal csökkent. Csehországban pedig valaha széles körben elterjedt, mára azonban súlyosan veszélyeztetett fajjá vált. A gyászcincér (Morimus funereus) az elmúlt évtizedekben sajnos nagyon megritkult hazánkban. Elsősorban az álló és fekvő holtfa eltávolítása veszélyezteti a cincérek fennmaradását. A kitermelt, depózott faanyag szaporodási időszakban történő kiszállítása az erdőből katasztrofálisan hat mind a havasi cincér, mind a gyászcincér sikeres szaporodására.
Szöveg: Varga Júlia és Magyari Máté – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nyugat-Zala Tájegység
Fotók: Havasi cincér és Kis hőscincér: Varga Júlia, Gyászcincér: Magyari Máté
A cikk borítóképét készítette: Ruppert Géza (Csápok)
