A Nagy-korallzátony legalább 80 százalékát érintette legalább egyszer súlyosan a kifehéredés
2021.11.10.A Nagy-korallzátonynak csupán két százalékán nem fordult elő a korallfehéredés, mióta 1998-ban először jelentkezett. A korallok legalább 80 százalékát ugyanakkor 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a jelenség. Bár a korallzátonyok az óceánok fenekének csupán 0,2 százalékát borítják, a tengeri fajok legalább egynegyedének nyújtanak otthont.
A fehéredés a túlhevült korallok stresszreakciója, mert az érzékeny organizmusok csak meghatározott hőmérsékleten tudnak létezni.
Ha a globális felmelegedés átlagos globális mértékét sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani, a Nagy-korallzátony koralljai változhatnak, de életben maradnak – mondta egy most készült tanulmány vezető szerzője, Terry Hughes, a korallzátonyok kutatásával foglalkozó ausztrál hatóság munkatársa. A szakember szerint
a klímaváltozás okozta hőhullámok intenzitása és kiterjedése egyre növekszik. 1998 óta öt tömeges korallfehéredés történt, amelyek különböző mértékű korallpusztulást okoztak.
Az Ausztrál Kutatási Tanács Excellence for Coral Reef Studies Központja által közreadott dátumozatlan képen az ausztráliai Nagy-korallzátony sérült koralljai láthatók Queensland államban – Fotó: MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts
„2020-ban tapasztaltuk meg első alkalommal, hogy a korallzátony teljes hosszán – az északi és középső területeken is, de leginkább a déli régiókban – jelentkezett egy erős kifehéredés” – mondta Hughes.
Azoknál a koralloknál, melyek túlélnek egy kifehéredést, a hőtűrés szintje meg tud emelkedni, de mivel a fehéredési események közt eltelő idő rövidül, a koralloknak egyre kevesebb idejük van a regenerálódásra.
A tanulmány szerzői a klímaváltozás mérséklésére sürgős intézkedéseket követelnek.
„Ironikus, hogy éppen a glasgow-i COP26 csúcstalálkozó idejére esik tanulmányunk bemutatása. A korallok és emberek százmillióinak jövője szempontjából döntő jelentőségű, hogy minden ország drasztikus mértékben csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását” – emelte ki a tudós.
Elfehéredett korallok közelről – Fotó: MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts
Az UNESCO júliusban azzal fenyegetőzött, hogy a korallzátonyt a veszélyeztetett világörökségek közé fogja sorolni, de az ausztrál kormány nyomására a Nagy-korallzátony egyelőre megmenekült a lefokozástól. Legközelebb 2023-ban tanácskoznak újra a természeti kincs jövőjéről.
Bár a korallzátonyok az óceánok fenekének csupán 0,2 százalékát borítják, a tengeri fajok legalább egynegyedének nyújtanak otthont.
Létfontosságú élőhelyet jelentenek, milliók számára nyújtanak védelmet a viharok és az erózió ellen, emellett az emberek számára fontos protein-, gyógyszer- és táplálékforrást jelentenek, munkahelyeket teremtenek.
Az Ausztrália keleti partvidéke közelében lévő egyedülálló zátony kiterjedése több mint 340 ezer négyzetkilométer, a világűrből szabad szemmel is látható.
