Forrás: Másfél fok; Írta: Hafenscher Priszcilla – Ökológus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási területe a klímaváltozás és az ökológiai problémák összefüggései és ezek kommunikációja.
A társadalom egyre szélesebb rétegei számára világos, hogy a légszennyezés káros hatással van az egészségünkre és az élettartamunkat is megrövidítheti. A légszennyező anyagok emberi eredetű kibocsátásain keresztül (energetika, közlekedés, földhasználat) a klímaváltozással is összekapcsolódik. Az viszont már kevesebbek számára világos, hogy a légszennyezés a természetet is ugyanúgy károsítja. Ami a levegőbe kerül, onnan könnyen tovább megy a talajba és a vizekbe, ahol komoly károkat okoz. Végső soron ezek a károk ránk is visszahatnak: a vizeket ellepi az alga, a különleges növényvilággal bíró mocsarakon és lápokon is átveszik az uralmat a közönséges gyomok, erdei kirándulásaink során egyre kevesebb állattal találkozunk, és madárdalokból sem hallunk már olyan sokfélét, mint korábban. A kikapcsolódási lehetőségek elsilányulása mellett zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat, halakat fogyasztva a beléjük került káros anyagokkal önmagunkat is mérgezzük.
Minden lélegzetvétellel károsítjuk magunkat
Aki már hosszabb ideje él nagyvárosban, szegényebb régióban vagy iparvidék környékén, annak talán fel sem tűnik, mennyire szennyezett levegőt szív be nap, mint nap. A világ nagyvárosai közül Budapest benne van az első 50 legszennyezettebb városban. Bár Magyarországon belül csak a hatodik helyet foglalja el Miskolc, Szolnok, Szeged, Pécs és Kecskemét után. A rossz levegő azonban egyáltalán nem csupán a nagyvárosok kiváltsága, elég csak Putnok vagy Sajószentpéter példájára gondolnunk. Az Egészségügyi világszervezet (WHO) 2019 óta a tíz legnagyobb globális egészségi kihívás között tartja számon a problémát.
A légszennyező anyagok közül az egészségre legveszélyesebbek az aeroszolok (szálló por, PM), ezen belül is a 2,5 μm-nél kisebb átmérőjű finom részecske (PM2.5), mely elég aprócska ahhoz, hogy eljusson a léghólyagocskákig, ahonnan nehezen ürül ki, és légzőszervi megbetegedéseket okozhat. Az ennél is kisebb PM1 a léghólyagocskákból a véráramba is bekerülhet, mely hozzájárul a vérrögképződéshez, ami súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat. Az emberi tevékenységből származó aeroszolok fő forrásai a közlekedés, fűtés és ipari tevékenységek.
A nitrogén-oxidok (NOx) szintén a közlekedés és fűtés következtében kerülnek a levegőbe, és irritáló hatásuk mellett csökkentik a tüdőfunkciót. A kén-oxidok (SOx), melyek forrása és hatása is hasonlít az előbb említett nitrogén-oxidokéhoz, kibocsátása az utóbbi időben jelentősen csökkent. Az illékony szerves vegyületek (VOC) forrásai oldószerek, kipufogógáz, kőolaj-finomítás, valamint égés melléktermékeként is a levegőbe kerülhetnek. Fő veszélyük, hogy másodlagos szennyezőanyagok, például ózon keletkezhet belőlük. Igaz ugyan, hogy a magasabb légrétegekben lévő ózon a földi élet védelmét szolgálja, azonban az alsóbb légrétegekben, melyet mi is belélegzünk, légzőszervi gyulladást okozhat, ráadásul súlyosbíthatja az asztmások tüneteit. A légszennyező anyagokról és azok forrásairól bővebben ebből a cikkből lehet tájékozódni.
A légszennyezés tehát komoly légzőrendszeri és keringési problémákhoz, betegségekhez vezethet, ami várható élettartamunkat is hónapokkal vagy akár évekkel is megrövidítheti. Kevés szó esik azonban a légkörbe kerülő szennyezőanyagok természetre gyakorolt hatásáról. A légszennyezés nemcsak közvetlenül károsítja a növényi és állati szervezeteket, hanem a talajba és vízbe jutva közvetetten is pusztítja őket, valamint hatása van az éghajlatra, melynek következményeit minden élőlény megérzi a Földön. Különböző területeken keresztül szemléltetjük a káros hatásokat.
A légszennyezés a természetet sem kíméli
1. Erdők
A légszennyezés, a természet, és az ember egy komplex hálózatot alkotnak, ahol minden hatással van mindenre. Egyre komolyabb problémát jelentenek például az erdőtüzek. 2019-ben kettő nagyobb tűzesetre a világsajtó is felfigyelt. Az egyik az amazóniai esőerdőben tombolt, a másik pedig Ausztráliában. Mindkét esetben több millió állat és fa pusztult el, valamint emberi áldozatokat követeltek a lángok. Emellett több tonnányi káros anyag került a levegőbe, mely ördögi körré alakítja az eseményeket.
A levegő szennyezettsége ugyanis olyan változásokat okoz a növényi szövetekben, ami által egyrészt fogékonyabbak lesznek újabb tüzekre, másrészt csökkenti a védekező készségüket más stressz-hatásokkal szemben, mint például a szárazság.
Ami újabb komponense lesz komplex rendszerünknek, hiszen az erdőtüzek során levegőbe jutó nagy mennyiségű szén-dioxid hozzájárul a klímaváltozáshoz, melynek egyik következménye az egyre gyakoribb és hosszabb szárazság. A légszennyezés és a klímaváltozás közötti kapcsolat többségében nem ok-okozati, sokkal inkább a két probléma okai fednek át: az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok forrásai nagyrészt ugyanazok az emberi tevékenységek (fosszilis tüzelőkön alapuló energiatermelés és közlekedés), melyek a légszennyezéshez vezetnek.
Egyes légszennyező anyagoknak hosszú távú hatása is lehet az erdőkre. A nitrogén-oxidok talajba ülepedésével például feldúsul a talaj nitrogéntartalma, amit a növények felvesznek. A kártevők jobban kedvelik a nitrogén-dús növényi szöveteket, így felszaporodhatnak. Ezen túlmenően a nitrogén, a kénvegyületekkel együtt, elsavasítják a talajt. A növényeknek szükségük van olyan ásványi anyagokra, mint például a kalcium, magnézium vagy réz, melyek pozitív töltésű kationok.
Ezek a talajban hozzákötődnek a negatív töltésű talajszemcsékhez. A nitrogén- és kénvegyületekből a talajba ülepedés közben savak keletkeznek. A savakban levő hidrogén-ion szintén pozitív töltésű, és leszorítja az előbb említett ásványi anyagokat a talajszemcsékről. Így, hogy nem tudnak kötődni semmihez, a talajvízzel kimosódnak, mélyebb rétegekbe kerülnek, ahol a növények számára már nem elérhetőek. Ezáltal a növények nem jutnak elég ásványi anyaghoz, és fejlődésük lelassul, leveleik elsárgulnak, végső soron akár el is pusztulhatnak.
A nitrogén- és kénvegyületek ráadásul közvetlenül károsítják a növények leveleit, ezzel a táplálékhálózat alapjait rongálva. Ha csökken az elfogyasztható növénymennyiség, akkor növényevőkből is kevesebb lesz, ami által a ragadozóknak sem lesz elég tápláléka.
A kénvegyületek nemcsak a növények számára mérgezőek, de a gerinctelen állatokat is pusztítják. Ebből ugyan egyelőre nem sokat érzékelünk, de idővel a madarak számára sem lesz kellő mennyiségű táplálék, így sokuk éhen pusztul. Egy kellemes erdei séta közben a madárdal hiánya már feltűnhet a tapasztalt túrázóknak. A talajba jutás mellett a légkörbe kerülő nitrogén- és kénvegyületek (valamint a szén-dioxid) másik súlyos következménye a savas eső.
Ezek a légszennyező anyagok az atmoszférában a vízzel salétromsavat és kénsavat képeznek. Az 1970-es évek óta jelentősen csökkent a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid kibocsátása Amerikában és Európában, azonban globális szinten sajnos nem ilyen jó a helyzet. Az általuk okozott savas eső még most is jelentős károkat okoz az erdőkben – és gépjárműveinkben. A savas eső káros hatásának leginkább a fenyvesek vannak kitéve, mivel magasabb helyeken fordulnak elő, ahol több a csapadék. Előfordul, hogy a savas pára megül a fák között – ezt nevezzük savas ködnek –, bevonja a tűleveleket, ami károsítja a gyantás viaszréteget, így a fák kevésbé tudnak védekezni a kártevők ellen.
2. Lápok
A lápok különleges és ritka élőhelyek, hazánkban minden láp törvény által védett. Egyedi növényfajok népesítik be ezeket a területeket, mint például a húsevő harmatfű (Drosera) , vagy a tőzegmoha (Sphagnum). A légkörbe kerülő nitrogén-oxidok talajba mosódása miatt azonban feldúsul a talaj nitrogén-tartalma, ami kedvez az inváziós fajoknak. A ritka, védett növényfajokat kiszorítják a gyomok, és a különleges flóra helyét hamarosan átveszi a sédbúza, gyapjúsás vagy mocsári kocsord. Később cserjefajok is megjelennek, megváltozik a terület vízháztartása, végül a láp feltöltődik, és megszűnik létezni.
3. Mezőgazdaság
A már korábban említett erdőtűzből és számos emberi tevékenységből felszabaduló nitrogén-oxidokból, szén-monoxidból, metánból és illékony szerves anyagokból felszínközeli ózon keletkezik. A megemelkedett ózonkoncentráció visszaveti a növények fejlődését, mely egyrészt lassítja a természet regenerálódását, másrészt mezőgazdasági terménycsökkenéshez vezet. Ez élelemhiányhoz vezethet, melynek elkerüléséért több területet törnek fel mezőgazdasági használatra, tovább növelve az ózonkoncentrációt és légszennyezést, például a földművelés miatt légkörbe kerülő nitrogén- és kénvegyületek által. Ezek a rossz gyakorlatok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy földjeink nettó szénelnyelőből nettó kibocsátóvá is válhatnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, ahogy erre az IPCC tematikus jelentése is rámutatott.
A légkörbe került nitrogén- és kén-oxidok talajba jutása szintén károkat okoz a mezőgazdaságban. Ahogy az erdőknél már szó volt róla, elsavasítja a talajt. Amellett, hogy kimosódnak értékes tápanyagok, a savak felszabadítják az alumíniumot addigi stabil kötéséből. Ezáltal az alumínium mérgezővé válik a növényi gyökerek számára, ezzel további terménycsökkenést okozva.
4. Vizek
A nitrogén- és kénvegyületek a légkörből közvetlenül, vagy a talajba mosódva a talajvíz által is elérhetnek a tavakba, folyókba, onnan pedig a tengerekbe és óceánokba. A kénvegyületek károsak a vízi élővilágra, hiszen mérgezőek, valamint az állatok viselkedését is megváltoztathatják, ami a párzás útjába állhat. Az élővilág csökkenésével csökken a vízben az oldott szerves anyag is, ezáltal mélyebbre lejut a fény, így ott is felszaporodnak az algák. Az algás víz miatt megváltozó látási viszonyok befolyásolhatják a ragadozók és prédák életfeltételeit is. Ez a helyi életközösségek felborulását okozhatja, amely akár populációk eltűnésével, vagy invazív fajok betörésével járhat. Elszaporodhatnak különböző hínár fajok, békalencsék. Amellett, hogy védett fajok populációi tűnhetnek el, számunkra élvezhetetlenné teszik a fürdést, rágabalyodhatnak a hajók motorjába vagy a tőkesúlyra.
Hasonló veszélyt jelent az életközösségekre a nitrogén feldúsulása a vízben, mely eutrofizációhoz vezet. A folyamat lényege, hogy a megnövekedett tápanyag (nitrogén) révén az algák és vízinövények felszaporodnak, így viszont kevesebb fény jut a víz alsóbb rétegeibe, amivel önmaguk pusztulását idézik elő. Az elhalt anyagokat a baktériumok megeszik, ami által több vízben oldott oxigént használnak fel, így csökken a víz oxigén-tartalma, ezáltal pedig a vízi állatok is pusztulni kezdenek. Ráadásul a feldúsult tápanyagot olyan fitoplanktonok is felhasználják, melyek méreganyagokat termelnek. Ezek bekerülnek a táplálékláncba, és végső soron az emberekbe is eljuthatnak.
5. Ökoszisztéma szolgáltatások
Láthattuk, hogy a légszennyezés sokféle módon károsítja a természetet, ezáltal végső soron ránk is hatással van. A természet pusztulása miatt csökken az ökoszisztéma szolgáltatások kapacitása. Ökoszisztéma szolgáltatásnak nevezzük az élővilágtól kapott hasznot. A biológiai sokféleség elősegíti ezeket a szolgáltatásokat.
Azzal tehát, hogy néhány faj veszi át a gazdag élővilág helyét, valamint a mezőgazdaságba vonás miatt egyre több élőhelyet pusztítunk el, az ökoszisztéma szolgáltatások is romlanak.
Leromló erdeinkben nem találjuk már meg azt a természetességet és szépséget, melyet egy frissítő kirándulás során várunk. A természet rombolásával tehát magunknak is ártunk, csak sokszor nehéz meglátni az összefüggéseket.
A talajba kerülő szennyező anyagokat nemcsak az erdők-mezők növényei, de a mezőgazdaságban termesztett növények is ugyanúgy felveszik, amit mi gyanútlanul jóízűen megeszünk. Ugyanez a helyzet a vízi élővilággal, a halakban nagyobb mennyiségben gyűlhetnek fel a káros anyagok. Ezzel is az ökoszisztéma szolgáltatásokat romboljuk, hiszen a mindennapi kenyerünk is a búza magjaiból készül. Az erdőtüzek pedig közvetlen életveszélyt jelentenek az ottani lakosoknak, és több száz kilométerrel arrébb is komoly légzőszervi és keringési panaszokat okozhatnak az embereknek. Hasonlóképp ökoszisztéma szolgáltatás a tiszta levegő, melyhez az erdők nagymértékben hozzá járulnának. Pusztulásukkal azonban nem csak szennyezik a levegőt, de tisztító hatásuk is elvész.
A tiszta levegő a természetnek és az embernek is jó
Különösen fontos tehát, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a légszennyezés csökkentésére, nemcsak az emberi, de az ökoszisztémák egészsége szempontjából is. Ehhez nemcsak a mezőgazdasági gyakorlatok átalakítására és a légszennyező ipari tevékenységek csökkentésére vagy korszerűsítésére van szükség, hanem – tudatosságnövelésen keresztül – minden egyes ember odafigyelésére. A légszennyezés csökkentése nagyban hozzájárulna a minket körülvevő természet, és saját egészségünk megőrzéséhez, miközben hozzá kapcsolódva a klímaváltozást is mérsékelni tudnánk. Minden ilyen irányba tett lépés életminőségünk javulásához járul hozzá.
