A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Föld légkörében keringő mikroműanyagok jelenlegi mennyisége, eloszlása és típusai, bár viszonylag csekély mértékben, de melegíthetik és hűthetik is az éghajlatunkat.

„Összességében a levegőben szálló mikroműanyagok hatékonyan szórják szét a napfényt, ami hűsítő hatást jelent. Ugyanakkor elnyelhetik a légkör által kibocsátott sugárzást is, ami viszont azt jelenti, hogy nagyon kis mértékben hozzájárulnak az üvegházhatáshoz” – idézi dr. Laura Revellt, a Canterbury Egyetem légkörkémikusát az Nrgreport.

A kutatók azt is megjegyezték, hogy a modellezett változások nagyon szerteágazóak, egyszerűen azért, mert nem tudni pontosan, hogy mennyi mikroműanyag van a légkörben, és hogy ezek hogyan oszlanak el.

„Kutatásaink azt mutatják, hogy a mikroműanyagok globális klímára gyakorolt hatása jelenleg nagyon kicsi – a jövőben azonban várhatóan nőni fog”

– tette hozzá dr. Revell, rámutatva: a becslések szerint eddig ötmilliárd tonna műanyaghulladék halmozódott fel a szemétlerakókban és a környezetben, és ez a szám az előrejelzések szerint meg fog duplázódni a következő három évtizedben.

A probléma tehát egyelőre nem nagy, de ha nem teszünk semmit, azzá válhat. Ma már alig van olyan hely a bolygónkon, ahol ne mutattak volna ki mikroműanyagokat, az Antarktisz jegétől az ember szervezetéig mindenhol megtalálhatók. A mikroműanyagok egészségre gyakorolt hatásairól nincs széles körű egyetértés, mivel viszonylag fiatal kutatási területről van szó, és sok az ismeretlen tényező.