Hogyan hathat a klímaváltozás a világ társadalmi-gazdasági rendszerére a következő 30 évben? Erre a kérdésre kereste a választ a McKinsey klímaváltozás kockázatait feltérképező tanulmányában.

Portfolio a tanulmány alapján sorra vette, hogy a klíma megváltozása az életünk mely területén okozna elsőként problémákat, és ezeknek milyen kihatásuk lenne a társadalom, illetve a gazdaság működésére.

A szerzők a legrosszabb szcenárió esetében (amennyiben csak kismértékben sikerül csökkenteni a globális károsanyag-kibocsátást) 2050-re mintegy 1,5-5 Celsius-fok közötti hőmérséklet-emelkedéssel számolnak. A klíma megváltozásának következményei közvetlenül érintenék az emberek mindennapjait és az országok termelését is. Az elemzés 5 társadalmi-gazdasági tényezőt különít el, amelyre nagy hatást gyakorolhat a klímakockázat.

  • Élhetőség, munkaképesség: főként a kinti munkavégzés esetében a magasabb átlaghőmérséklet egyszerűen megnehezíti a munkafolyamatokat, és negatív hatással van az egészségügyi állapotra.
  • Élelmezés: az élelmiszer-termelést súlyosan érintik az aszályok, a hőmérséklet és az árvizek pedig a talajt és a növényeket teszik tönkre. A változó éghajlat javíthatja és ronthatja is az élelmiszer-ellátási rendszert, területtől függően.
  • Fizikai eszközök: Az erdőtüzek, árvizek veszélyeztetik az épületeket és az infrastruktúrát.
  • Infrastrukturális szolgáltatások: meghibásodásuk visszaveti a városlakók által használt szolgáltatásokat, ami a költségek növekedésével és az életszínvonal csökkenésével jár. Forróbb időjárás esetén például csökken az energiarendszerek hatékonysága.
  • Természeti tőke: a klímaváltozás átalakítja a természeti ökoszisztémákat, amelyek fontos szerepet töltenek be az emberek életében is. Az óceán hőmérsékletének emelkedése például a kifogható halmennyiség csökkenéséhez vezet.

A tanulmány rávilágít, hogy a kihívásokkal szembesülve, a politikai döntéshozóknak és az üzleti vezetőknek a megfelelő eszközöket, elemzéseket, folyamatokat kell elindítaniuk, illetve bevezetniük annak érdekében, hogy az éghajlati kockázatok megfelelően mérhetőek legyenek, és mindezekhez alkalmazkodni tudjon a társadalom.