A klímaváltozás hatalmas lyukakat üt a szibériai talajba

2021.09.30.

Az elmúlt években hatalmas üregek jelentek meg Szibéria területén. A lyukak robbanékony gázok révén jönnek létre: ahogy az anyagok felfelé áramlanak a talajból, átlyukasztják a permafrosztot. Az eseményeket gyakran robbanások is kísérik.

Az első szibériai lyukakra 2014-ben figyelt fel a világ, amikor egy 40 méter széles mélyedés jelent meg nagy robajjal a Jamal-félszigeten. Azóta több mint 20 hasonló üreget találtak. Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány igazolja azt az elképzelést, mely szerint az üregek a klímaváltozás miatt alakulnak ki – írja az IFLScience alapján a 24.hu.

A Szkolkovo Tudományos és Műszaki Intézet csapata most alátámasztotta, hogy a mélyedések nagy valószínűséggel az éghajlati átalakulás miatt alakulnak ki. A szakemberek a c17 jelű, 2020 augusztusában létrejött, 20 méter átmérőjű krátert vizsgálták a Jamal-félszigeten.

Az eredmények alapján a felmelegedés hatására felenged a helyi permafroszt és felszíni jég, ami növeli a lyukak megjelenésének esélyét.

A talajban a metán nagy mennyiségben mutatható ki, a gáz által kifejtett nyomás pedig fokozatosan emelkedik. Ahogy az olvadás miatt a metán feletti „mennyezet” felenged, egy idő után megadja magát a lenti gáz nyomásának, egy nagy robbanást követően pedig kialakul a lyuk.

Olvadéktavak a szibériai permafrosztban – Fotó: Steve Jurvetson/Wikimedia Commons/cc by

A kutatók szerint az üregek megjelenéséhez Szibéria egyedi kriológiai és geológiai tulajdonságaira is szükség van. Éppen ezért nem valószínű, hogy a mélyedések a sarkvidék más térségeiben is feltűnnek.