Ha a térség jégárai az enyészeté válnak, 118 millió szegénységben élő embernek kell szembenéznie súlyos aszállyal, áradásokkal és szélsőséges hőhullámokkal, emellett a klímaváltozás miatt a század közepére három százalékkal csökkenhet a kontinensen a GDP – figyelmeztetett az ENSZ klímaügynöksége.

Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Afrikai Unió szervezeteivel közös jelentésében szomorú képet festett a kontinensnek az egyre gyakoribbá váló időjárási katasztrófákhoz való alkalmazkodóképességéről.

A mérések szerint 2020 az afrikai kontinens harmadik legmelegebb éve volt, az elmúlt három évtized átlagához képest 0,86 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklettel.

A Kelet-Afrikában megmaradt gleccserek gyors ütemben zsugorodnak, és várhatóan már a közeljövőben teljesen eltűnnek, ami világosan jelzi a visszafordíthatatlan változásokat a Föld éghajlatában.

A jelenlegi ütemben Afrika mindhárom jégmezője, a tanzániai Kilimandzsáró, valamint a kenyai és ugandai gleccserek is elolvadnak 2040-re. Emellett a becslések szerint 2030-ra akár 118 millió mély szegénységben élő (napi kevesebb mint 1,9 dollárból magát fenntartó) ember lesz kiszolgáltatva a szárazságnak, az áradásoknak és a szélsőséges hőhullámoknak, ha nem teszünk megfelelő, határozott lépéseket.

A hófödte Kilimandzsáró – Fotó: pexels.com/Marri Shyam

Afrika az üvegházhatású gázok kevesebb mint 4 százalékát bocsátja ki, de régóta számítanak arra, hogy a klímaváltozás súlyosan fogja érinteni a kontinenst.

A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben évi 30-50 milliárd dollárt, azaz a GDP 2-3 százalékát kellene az alkalmazkodásra költeni a még súlyosabb következmények elkerüléséért.

Becslések szerint 1,2 millió embernek kellett elhagynia a lakhelyét 2020-ban a szélsőséges időjárási viszonyok – viharok és áradások – miatt, ami majdnem két és félszer annyi ember, mint ahányan háborús konfliktusok miatt menekültek el otthonukból.