A Balatonnál költenek a kerecsensólymok

2020.07.02.

Somogyban bizonyítottan még sosem volt kerecsensólyom-költés, most viszont négy fióka is kirepült egy fészekből.

Hosszú évek óta próbálják műfészkek kihelyezésével segíteni a kerecsensólyom-populáció fennmaradását Magyarországon. Szinte mindenhol csökken az állománya, de a fajvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nálunk mégis növekszik. Mondhatni, kerecsensólyom-nagyhatalom vagyunk, de jóval inkább az Alföld, illetve a középhegységek vidékén volt jellemző eddig a szaporodásuk. Somogy megyében is megfigyelték ezt a fajt, de sikeres költést még sosem dokumentáltak.

– Korábban a balatonendrédi domboknál láttak kerecsensólymot, de a fészek sosem lett meg, fiókát, tojást senki sem talált még Somogyban. 2009-ben a Siófok-Kiliti repülőtéren Kenéz István kollégámmal rendszeresen láttunk kerecsensólymokat táplálkozni, hiszen ott sok az ürge, de a fészeknek nem jutottunk nyomára – mondta a likeBalatonnak Szinai Péter, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.

A kerecsensólymok elsősorban más ragadozó madarak elhagyott fészkeit foglalják el, amelyek költési időben gyakran leszakadnak. Ennek megelőzése érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kifejlesztett egy speciális, mesterséges fészket, amelyet a sólymok szívesen elfoglalnak.
Ezek alkalmazásának köszönhetően olyan tájegységeken is megtelepedtek, ahol korábban a fészkelési lehetőségek számukra korlátozottak voltak. Az első mesterséges fészkeket 1987-ben fákra, később nagyfeszültségű oszlopokra helyezték ki. Napjainkban az ismert kerecsensólyom-állomány 93 százaléka költ mesterséges fészkekben.

Még videóra is sikerült felvenni a Sió-völgyben a fiókákat:

– Tavasszal örömmel láttuk, hogy csodák csodájára egy fiatal párnak négy fiókája lett a Sió-völgyben lévő nagyfeszültségű oszlop tetején. Miután az E.ON karbantartás miatt lekapcsolta a vezetékszakaszt, felmentünk a több mint 10 méter magas oszlopra megnézni a madarakat. Nem gyűrűztük meg őket, mert addigra már akkorák lettek a fiókák, hogy fennállt a veszélye, esetleg kiugranak a fészekből. Ezt nem kockáztattuk – mesélte Szinai Péter.

A kerecsensólyom egyike a kiemelkedő természeti értékeinknek. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel. A magyarok eredetmondáiban szereplő turul feltételezhetően a kerecsensólyom volt, vagy róla mintázták. Az 50 forintos érmén is ez a madár látható, és a Herendi Porcelánmanufaktúra idén elkészített, több mint egy mázsa súlyú, világraszóló alkotását is többek között kerecsensólymok díszítik. Nem véletlenül.

Az ősidők óta kedvelt vadász madárral már honfoglaló őseink is solymásztak. Valószínűleg akkoriban is sok ilyen madarat fogtak be, illetve szedtek ki a fészkekből, de a solymászat jelenleg is virul, nagy igény jelentkezik rá például Nyugat-Európában és az arab világban. A rapsicok korábban megpróbálták kilopni, majd külföldre csempészni a fiókákat, de jelenleg a magasfeszültségű oszlopokon biztonságos helyen vannak, ráadásul a madarászok folyamatosan figyelik őket.

– Magyarországon lehet solymászati céllal tenyésztett vándorsólymot használni, de kerecsensólymot nem. Az teljesen illegális, hiszen különösen veszélyeztetett fajról beszélünk – emelte ki a nemzeti park szakembere, aki hozzátette, a mostani költés a védelmi program egyértelmű sikere. Az idei év kedvezhetett a rágcsálók, pockok, ürgék szaporodásának, amik a fő táplálékforrásukat jelentik, országosan is sok fióka tudott a fészkekből kirepülni.

Eredeti cikk elérhető: ITT.

Forrás: Krausz Andrea, likeBalaton

Mind a négy fióka egy képen. Az oszlopon látszik a költőláda is. | Fotó: Péntek István

Kerecsensólyom | Fotó: Péntek István