25-ször több hőségnap is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése
2023.07.20.Forrás: Másfél fok; Csóka Gergely – Okleveles környezetmérnök, zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök. A VIKÖTI Mérnök Iroda Kft. környezet- és természetvédelmi szakértője, a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának szakértői testületének választott tagja, valamint a Soproni Egyetem doktorandusz hallgatója éghajlatvédelmi kutatási témával.
Az 1981-2010 közötti megfigyelések alapján évente átlagosan 2 hőségnap volt a fővárosban, azaz amikor a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 Celsius-fokot. A különböző klímamodell szimulációk alapján ez mindenképp nőni fog, a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra. Ha a pesszimista (RCP8.5) forgatókönyv valósul meg, és nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal, akkor a közelmúlthoz képest akár 25-ször több hőségnap is lehet átlagosan Budapesten, míg ha az optimistább (RCP4.5) forgatókönyvet követjük, akkor a növekedés majdnem 50%-kal alacsonyabb a század végéig. Az üvegházgáz kibocsátások azonnali és valódi csökkentésén túlmenően ezért elkerülhetetlen az alkalmazkodás, amiben a városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak. A zöldfelületek teljes aránya látszólag kedvező (45,7%) Budapesten, de az átlag torzít, mert ezt a számot a kiterjedt budai zöldfelületek húzzák fel, egyes belvárosi részeken a részesedés közel nulla százalék. Az 1 főre jutó zöldfelületek teljes Budapestre jellemző értéke is igen alacsony, 137 m2/fő. A zöldfelületek kiterjedésének a növekedésével egyben csökken a hőségnapok száma is, így fordulhat elő, hogy már most ötször-hatszor több a hőségnapok száma a belvárosi kerületekben, mint a külső-budai zöldövezetben. Alapvető és radikális szemléletváltásra van szükség az alkalmazkodáshoz: a városi fákat, cserjéket, fa- és cserjesorokat ugyanúgy közműnek kellene tekinteni, mint például a víz- vagy gázvezetékeket. Minden erővel meg kell óvnunk a jelenlegi zöldfelületeket, valamint azok kiterjesztése is szükséges, ahogy a kék-zöld infrastruktúra felskálázása is.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései alapján az 1981-2010 közötti időszakban (min. 30 év szükséges egy terület éghajlati vizsgálatához) évente átlagosan (a kerületek területi átlagainak az átlaga) 2 hőségnapot regisztráltak Budapesten, amikor a napi maximum hőmérséklet eléri vagy meghaladja 30 °C-ot.
A hőség megterheli az emberi szervezetet és az infrastruktúrát is. Különösen veszélyeztetettek a kisgyerekek, az idősek, vagy a valamilyen betegséggel (légzőszervi, szív- és érrendszeri, mentális, anyagcsere stb.) élők – nem véletlen, hogy hőhullámos időszakok során a napi halálozás országosan kb. 15%-kal emelkedik meg. A hőségnapokkal járó egészségügyi és baleseti kockázatokkal részletesen foglalkoztak Magyarországon a KRITéR projektben is.
A jelenlegi üvegházgáz kibocsátások alapján pedig a helyzet biztosan romlani fog. A kérdés, hogy mennyire, azaz meddig halogatjuk még a kibocsátások gyors és valódi csökkentését, illetve mit tehetünk, hogy alkalmazkodjunk ezekhez az egyre gyakoribb és intenzívebb veszélyes időszakokhoz? Azt is szeretnénk megjegyezni, hogy az adatok elérhetősége miatt készült kifejezetten Budapestre az elemzés, de a cikk fő megállapításai hasonló klimatikus viszonyokkal és felszínborítással rendelkező városokra is alkalmazhatóak.
Akár évi 50 napos forróság jöhet Budapesten a század végére
A jövőbeli fővárosi klíma alakulásának kiszámításához egy regionális modellt (ALADIN-Climate) és kettő forgatókönyvet alkalmaztunk (részletes módszertan a cikk végén található). Az optimistább (RCP4.5) forgatókönyv szerint nagyjából tartjuk magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített célhoz és 2 Celsius-foknál korlátozzuk a globális felmelegedést a század végéig, a pesszimista forgatókönyv (RCP8.5) szerint azonban nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal. A jelenlegi kibocsátási szintek és (kézzelfogható) klímapolitikai vállalások alapján a világ inkább a pesszimista forgatókönyv irányába halad.
Kiragadva néhány kerületet megállapítható, hogy például a múltban kerekítve 0 nap értékkel rendelkeznek a II., XII., XVI., XVII. és a XXIII. kerületek, ahol ez a 0 nap az évszázad közepére 5-24 napra, az évszázad végére 9-51 napra emelkedhet. A legrosszabb értékekkel a VI. kerület rendelkezik, ahol a 1981-2010-es időszak 7 napos értéke az évszázad közepére 34-45 napra, az évszázad végére 38-61 napra emelkedhet.
Több zöldfelület = kevesebb hőségnap
A városi klímára a növényborítás kedvező hatását már régóta sokan, sokféleképpen bizonyították. Városi zöldfelületeink (parkok, növényborítások, cserjék, fák, fa- és cserjesorok, erdők /különösen a fajgazdagabb erdők) az alábbi rengeteg ökológiai szolgáltatást nyújtják társadalmunk és az élővilág részére.
- Oxigént termelnek, szén-dioxidot nyelnek el.
- Árnyékolnak, párologtatnak, ezzel javítva az adott terület mikroklímáját.
- Javítják a városi levegő minőségét, mivel szűrik a port, és a szálló por részecskékhez kötődő egyéb légszennyező anyagokat.
- Adott esetben csökkenthetik a környezeti zajszinteket, ugyanakkor a szubjektív zajérzetet bizonyosan csökkentik.
- Lassítják a csapadék lefolyását. Helyben tudják tartani a vizeket.
- Csökkentik a villámárvizek és a városi elöntések mértékét.
- Élőhelyet, szaporodó helyet, fészkelő helyet, búvóhelyet biztosítanak élőlényeknek.
- Növelik az adott terület fajgazdagságát/biodiverzitását, ezzel egészségesebbé és ellenállóbbá téve az adott terület ökoszisztémáját.
- Növelik az adott terület/ingatlan gazdasági értékét.
- Fontos szerepet játszanak a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában, csökkentik a stresszt, a hőség okozta elhalálozást, és így közvetetten az egészségügyi költségek mérsékléséhez is hozzájárulnak.
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás (adaptáció), valamint a hatások mérséklése (mitigáció) egyaránt feladata az emberiségnek. Kiemelendő, hogy a növénytelepítés az egyedüli egyaránt adaptációs és mitigációs intézkedés.
Budapesten a városi zöldfelületek aránya kerületenként 1 és 75% között változik, a teljes Budapestre jellemző érték 45,7%, amely látszólag kedvezőnek tekinthető.
Ez a magas érték azonban a Budai-hegységnek, illetve a külső kerületek nagyobb beépítetlen területeinek köszönhető.
Ha százalékosítjuk kerületekre lebontva a zöldfelületek arányát, akkor látszik igazán – a zöld dzsentrifikációs folyamatok mellett –, hogy mennyire durván egyenlőtlen ez az eloszlás, valamint hogy
kimutathatóan magas korreláció van a zöldfelületek mennyisége (avagy hiánya) és a hőségnapok száma között.
A városi zöldfelületek aránya három belvárosi kerületben is igen alacsony, a VII. kerület 1,1%-kal, az V. kerület 3,4%-kal, a VI. kerület 6,1%-kal rendelkezik. Az 1 főre jutó zöldfelületek teljes Budapestre jellemző értéke is igen alacsony, 137 m2/fő (egy közepes nagyságú családi ház alapterülete).
A fenti 137 m2/fő átlagos érték azonban ismét csak nem takarja az ezekhez a területekhez való hozzáférés lehetőségét, hisz van, akinek a kerítése túloldalán kezdődik az erdő, és van, akinek egyetlen fa sincsen az utcájában. Illetve ez a szám még alacsonyabb lenne, ha nem lenne a 23. kerület kimagasló eredménye (rangsorban a XXIII. kerület az 1., 806 m2/fő értékkel; míg a 2. a XII. kerület, 348 m2/fő értékkel).
Az eddigieket összefoglalóan, valamint a budapesti kerületek zöldfelületi arányai és a hőségnapok száma között korrelációt keresve az alábbi eredmények adódtak.
| Kerület | Zöldfelületi arány [%] |
Hőségnapok átlagos éves száma [nap/év] | ||||||
| 1981-2010 | 2011-2040 | 2041-2070 | 2071-2100 | |||||
| MIN | MAX | MIN | MAX | MIN | MAX | |||
| 1. | 21,7 | 0,5 | 3,2 | 4,0 | 12,0 | 19,6 | 16,9 | 40,4 |
| 2. | 68,4 | 0,0 | 0,9 | 1,3 | 4,9 | 10,1 | 8,8 | 32,5 |
| 3. | 52,5 | 0,9 | 3,1 | 4,9 | 13,2 | 22,4 | 19,7 | 46,0 |
| 4. | 40,9 | 2,3 | 4,4 | 7,8 | 17,5 | 27,3 | 23,9 | 45,2 |
| 5. | 3,4 | 4,9 | 7,0 | 9,8 | 24,0 | 31,9 | 26,2 | 44,8 |
| 6. | 6,1 | 6,8 | 9,5 | 14,0 | 33,5 | 45,4 | 38,2 | 60,5 |
| 7. | 1,1 | 6,7 | 8,6 | 13,3 | 30,9 | 44,0 | 37,8 | 59,7 |
| 8. | 17,8 | 3,9 | 6,7 | 10,8 | 25,6 | 38,3 | 32,4 | 57,5 |
| 9. | 24,4 | 2,8 | 5,8 | 9,3 | 21,4 | 32,8 | 28,1 | 52,1 |
| 10. | 47,6 | 1,0 | 4,4 | 6,5 | 17,5 | 28,4 | 24,8 | 54,0 |
| 11. | 45,1 | 1,1 | 4,0 | 5,5 | 14,8 | 24,3 | 20,8 | 48,4 |
| 12. | 75,2 | 0,0 | 1,1 | 1,7 | 5,8 | 11,7 | 9,9 | 35,2 |
| 13. | 17,7 | 2,8 | 4,9 | 8,7 | 19,5 | 29,6 | 25,6 | 47,4 |
| 14. | 24,6 | 2,1 | 5,2 | 9,3 | 21,1 | 32,7 | 28,9 | 56,0 |
| 15. | 37,4 | 1,4 | 4,0 | 6,6 | 17,4 | 27,9 | 24,3 | 52,5 |
| 16. | 45,3 | 0,2 | 3,2 | 4,0 | 13,3 | 23,3 | 20,2 | 49,1 |
| 17. | 50,5 | 0,0 | 1,8 | 2,6 | 10,3 | 18,7 | 15,9 | 44,3 |
| 18. | 50,1 | 0,7 | 4,6 | 6,2 | 17,4 | 28,2 | 24,6 | 54,1 |
| 19. | 19,9 | 1,4 | 5,0 | 7,7 | 19,7 | 30,5 | 26,7 | 55,9 |
| 20. | 24,8 | 1,9 | 4,9 | 8,1 | 20,6 | 31,8 | 27,0 | 55,6 |
| 21. | 34,9 | 2,1 | 5,0 | 7,8 | 18,5 | 28,3 | 23,7 | 46,3 |
| 22. | 55,5 | 0,5 | 3,2 | 4,8 | 12,8 | 21,8 | 18,8 | 45,4 |
| 23. | 45,4 | 0,4 | 2,8 | 4,4 | 14,3 | 24,3 | 20,9 | 50,5 |
| MIN | 1,1 | 0,0 | 0,9 | 1,3 | 4,9 | 10,1 | 8,8 | 32,5 |
| MAX | 75,2 | 6,8 | 9,5 | 14,0 | 33,5 | 45,4 | 38,2 | 60,5 |
| ÁTLAG | 35,2 | 1,9 | 4,5 | 6,9 | 17,7 | 27,5 | 23,7 | 49,3 |
| R2 értéke | – | 0,69 | 0,77 | 0,75 | 0,77 | 0,72 | 0,70 | 0,40 |
A budapesti kerületek zöldfelületi arányai és a hőségnapok eredményeinek összefoglalása, valamint ezek összefüggésének vizsgálata. A szerző összesítése.
A fenti táblázat utolsó sorában az R2 értéke a budapesti kerületek zöldfelületeinek aránya és a kerületben várható hőségnapok száma közötti korrelációt mutatja (lineáris korreláció vizsgálattal). R2 értéke 0 és 1 között változhat, minél közelebb van az 1-hez annál erősebb az összefüggés. Látható az eredmények alapján, hogy leszámítva az évszázad végi MAX szimulációt, minden esetben magas az összefüggés a zöldfelületek aránya és a hőségnapok száma között, döntően 0,75 körüli. Az évszázad végi MAX szimulációnál vélhetően azért alacsonyabb a korreláció, mert ebben az állapotban már kevésbé meghatározó a zöldfelületi arány, és a hőségnapok számának ilyen extrém magas értékeiben már más tényezők a döntőek.
A 2041-2070-es időszak MIN szimulációjának lineáris korrelációját szemlélteti az alábbi ábra.
Legyen olyan fontos a városi zöldfelület, mint a vízvezeték vagy az elektromos kábel!
Megállapítható, hogy bizonyosan csökkenthetők a hőségnapoknak való kitettségek és kockázatok, amennyiben növeljük a városi zöldfelületeinket. Ezekhez minden tudás és forrás rendelkezésre áll, mindössze cselekedni szükséges. Ehhez szeretnénk nyújtani pár javaslatot:
- Mindenekelőtt szemléletváltás szükséges. A városi fákat, cserjéket, fa- és cserjesorokat ugyanúgy közműnek szükséges tekinteni, mint például a víz- vagy gázvezetékeket. A zöldfelületek által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások, így azok értéke az időben előrehaladva folyamatosan növekszik. A jövőben a klasszikus értelembe vett közművekkel, azok értékével legalább azonosnak tekintendők a zöldfelületek.
- A jelenlegi zöldfelületeket kiemelt gondossággal szükséges óvni és kezelni, azok további csökkenését minden eszközzel meg kell akadályozni.
- Annak érdekében, hogy Budapest élhetőbb, egészségesebb és szebb város legyen, új zöldfelületek létrehozása indokolt.
- A meglévő és az új zöldfelületeknek zöldfelületi rendszert kell alkotniuk, amelyben megvannak a szükséges számú és mértékű kapcsolódások. Az így kialakulásra kerülő rendszer fajgazdagabb és egészségesebb tud lenni, amely több szempontból is nagyobb értéket tud így képviselni.
- A zöldfelületi rendszereknél indokolt az ún. kék-zöld infrastruktúra építése, amely az extrém esőzések kezelésében, valamint esővízgazdálkodásban egyaránt jó megoldást jelent.
- A meglévő zöldfelületeken történő esetleges fa és cserje pótlások, valamint az új telepítések esetében – az adott fajok/fajták kiválasztása során – szükséges figyelembe venni a megváltozó és a távlatban várható melegebb, egyben szárazabb klimatikus viszonyokat. Olyan fajokat/fajtákat szükséges választani, amelyek ezen megváltozó körülményekkel szemben ellenállóbbak.
- Szükséges a kizárólag pázsittal borított felületek csökkentése, mivel ezen felületeken a rövidre vágott fű hamar kiég, és kiszárad a talaj. A zöldfelületek talajainak gyorsabb kiszáradása ellen javasolható a ritkább kaszálás, a magasabbra növő, jobb vízgazdálkodású lágyszárú fajok/fajták alkalmazása, cserjék nagyobb arányú telepítése.
- Az új faültetések esetén indokolt innovatív, a fák gyökérzetének kedvezőbb feltételeket biztosító technológiák alkalmazása (pl. gyökércella, Stockholm-módszer).
- Új fák ültetése esetén a legtöbb esetben indokolt lehet a törzsvédelemmel való ellátás.
- A zöldfelületek gondozása során folyamatosan törekedni kell a jó egészségi állapot fenntartására, mivel a növények nagyobb léptékű elhalása akár nettó kibocsátóvá is tehetik az adott felületet, amellyel nem szén-dioxid megkötők, hanem kibocsátók lesznek.
Módszertani összegzés
Budapesti zöldfelületek – felhasznált adatok és módszertan
A budapesti kerületek határai az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nyilvános alkalmazásai között található „Térinformatikai alkalmazások – térképi adatbázisok” aloldalon, a GeoX Kft. által készített „Magyarország közigazgatási rendszere” c. WMS szerveren elérhető adatok szerint kerültek figyelembevételre.
A felszínborítás-vizsgálatok Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe [Agrárminisztérium, 2019] alapján készültek, amely az ország jelenleg legfrissebb (2017-es műholdképekkel készült), legrészletesebb (74 db kategória) és legjobb felbontású (20 x 20 méter) felszínborítási térképe (a továbbiakban: NÖSZTÉP). A térkép egy „alulról építkező” térképezési modell, amely arra törekszik, hogy a valós állapotot minél jobban tükrözze, amelyhez meglévő tematikus adatbázisokra támaszkodik, amiket a távérzékelés módszereivel egészít ki és pontosít. A bázisév 2015, de a felhasznált adatbázisok köre tartalmazza a 2017. évre vonatkozó EU Copernicus Sentinel optikai és radar űrfelvételeket is. Online, illetve szabadon letölthető raszteres térinformatikai állomány. Minden 20 x 20 méteres raszternek/cellának van adattartalma különböző színekkel és kódokkal. A színeket és a kódokat nómenklatúra részletezi. Fentiekről és a nómenklatúráról részletesen itt.
A NÖSZTÉP-es raszteres térképet jól szemlélteti az alábbi 1. ábra.
Budapest és a kerületeinek lakosszámai a Központi Statisztikai Hivatal által 2019-ben kiadott „Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1.” c. kiadványa szerint kerültek figyelembevételre.
A vizsgálatok MS Excellel, valamint a QGIS térinformatikai szoftverrel kerültek elvégzésre. A QGIS-ben vetületrendszernek a Magyarországon legtöbbször használt Egységes Országos Vetület (EOV) rendszer (EPSG: 23700) került alkalmazásra.
A NÖSZTÉP térkép felbontása 1 x 1 méteresre került átkonvertálásra (az információ tartalom természetesen maradt 20 x 20 méteres felbontású), majd a budapesti és kerületeinek határaival vágásra került.
A fentiek alapján tehát minden fővárosi kerültre 1 x 1 méteres felbontású felszínborítás raszteres térképek készültek. A QGIS-ben a feldolgozás eszköztár „Raszter réteg egyedi értékek jelentés” nevű parancsa minden kerületre és városrészre lefuttatásra került, ezzel megkapva minden vizsgált kerület felszínborítási kategóriának kiterjedését négyzetméterben.
Fontos felhívni a figyelmet a „zöldterület” és a „zöldfelület” fogalmak közötti különbségre. A zöldterület egy olyan jogi fogalom, amely a településrendezési eszközök során területi kategória, övezet. A zöldfelületek a felszínborítások közül a biológiailag aktív felületek (pl. erdő, rét, gyep, stb.). Tehát a zöldterületek be nem épített, le nem burkolt felületei zöldfelületek is egyben, azonban nem minden zöldfelület zöldterület (pl. lakóterületen belüli kertek zöldfelületei).
A NÖSZTÉP részletes kategóriái az alábbiak szerint összevonásra kerültek annak érdekében, hogy kifejezhetők legyenek a zöldfelületi arányok.
- Teljes terület: minden felszínborítási kategória együttesen;
- Zöldfelületek területi kiterjedése: Zöldfelületek mesterséges környezetben fákkal (1410); Zöldfelületek mesterséges környezetben fák nélkül (1420); Nyílt homokpuszta gyepek (3110); Zárt gyepek homokon (3120); Sziklakibúvásokkal tarkított mészkedvelő gyepek (3310); Zárt gyepek kötött talajon vagy domb és hegyvidéken (3400); Máshová nem besorolható lágy szárú növényzet (3500); Bükkösök (4101); Gyertyános kocsánytalan tölgyesek (4102); Cseresek (4103); Molyhos tölgyesek (4104); Hazai nyárasok (4107); Elegyetlen és kőriselegyes kocsányos tölgyesek (4110); Egyéb, többletvízhatástól független őshonos dominanciájú erdők (4111); Egyéb elegyes lomberdők (4112); Puhafás ártéri erdők (4201); Keményfás ártéri erdők (4202); Elegyetlen és kőriselegyes kocsányos tölgyesek TVHA (4301); Égeresek (4302); Ártéren kívüli füzesek (4304); Ártéren kívüli, többletvízhatás alatti nyárasok (4305); Egyéb, többletvízhatással érintett őshonos dominanciájú erdők (4308); Egyéb, többletvízhatással érintett elegyes lomberdők (4309); Tűlevelűek dominálta ültetvények (4401); Akác dominálta ültetvények (4402); Nemesnyár- és fűz dominálta ültetvények (4403); Egyéb idegenhonos lombos fajok dominálta erdők (4404); Pusztavágás (4501); Folyamatban lévő felújítás (4502); Máshová nem besorolható fás szárú növényzet (4600).
Az összevonásnál az volt a rendező elv, hogy olyan arány adódjon eredményként, amely kifejezi, hogy az emberek és a legtöbb élőlény számára (döntően emberek számára) a hasznos, használható felületek mennyisége legyen kimutatva. Ennek megfelelően a zöldfelületek közé nem lettek besorolva például a mezőgazdasági területek, illetve a lápi/mocsaras/vizes felületek sem. Tehát a zöldfelületi aránynál a városi zöldfelületek (parkok), gyepek és erdők együttes arányát kell érteni jelen vizsgálatnál.
Budapesti zöldfelületek – vizsgálati eredmények
A kapott eredményeket az alábbi 1. táblázat és 2-3. ábra szemlélteti.
| Városi zöldfelületek aránya | 1 főre jutó városi zöldfelületek mennyisége | ||||
| Nagyság szerinti sorrend | Budapest és kerületei | Érték [%] | Nagyság szerinti sorrend | Budapest és kerületei | Érték [m2/fő] |
| 1. | XII. kerület | 75,2% | 1. | XXIII. kerület | 806,2 |
| 2. | II. kerület | 68,4% | 2. | XII. kerület | 348,2 |
| 3. | XXII. kerület | 55,5% | 3. | XXII. kerület | 344,6 |
| 4. | III. kerület | 52,5% | 4. | XVII. kerület | 315,8 |
| 5. | XVII. kerület | 50,5% | 5. | II. kerület | 277,7 |
| 6. | XVIII. kerület | 50,1% | 6. | XVI. kerület | 203,8 |
| 7. | X. kerület | 47,6% | 7. | X. kerület | 198,3 |
| – | teljes Budapest * | 45,7% | 8. | XVIII. kerület | 189,3 |
| 8. | XXIII. kerület | 45,4% | 9. | III. kerület | 159,7 |
| 9. | XVI. kerület | 45,3% | – | teljes Budapest * | 136,9 |
| 10. | XI. kerület | 45,1% | 10. | XV. kerület | 126,4 |
| 11. | IV. kerület | 40,9% | 11. | XXI. kerület | 118,0 |
| 12. | XV. kerület | 37,4% | 12. | XI. kerület | 101,8 |
| 13. | XXI. kerület | 34,9% | 13. | IV. kerület | 77,0 |
| 14. | XX. kerület | 24,8% | 14. | IX. kerület | 51,1 |
| 15. | XIV. kerület | 24,6% | 15. | XX. kerület | 46,0 |
| 16. | IX. kerület | 24,4% | 16. | XIV. kerület | 35,9 |
| 17. | I. kerület | 21,7% | 17. | XIX. kerület | 31,3 |
| 18. | XIX. kerület | 19,9% | 18. | I. kerület | 29,4 |
| 19. | VIII. kerület | 17,8% | 19. | XIII. kerület | 19,6 |
| 20. | XIII. kerület | 17,7% | 20. | VIII. kerület | 15,8 |
| 21. | VI. kerület | 6,1% | 21. | VI. kerület | 3,8 |
| 22. | V. kerület | 3,4% | 22. | V. kerület | 3,4 |
| 23. | VII. kerület | 1,1% | 23. | VII. kerület | 0,4 |
| * nem a kerületek átlagai, hanem a teljes Budapestre jellemző értékek | |||||
1. táblázat: Budapesten a városi zöldfelületek aránya és az 1 főre jutó zöldfelületek mennyisége kerületenként
Hőségnapok – felhasznált adatok és módszertan
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) a KlimAdat projektben egy új módszerrel adta meg a nagyobb városaink várható klimatikus viszonyait. Egyelőre az adatok csak Budapestre érhetők el nyilvánosan.
Ez az új módszer a meglévő regionális klímamodellekkel már futtatott projekciókat ötvözi a SURFEX felszíni modellel. A SURFEX modellről bővebb leírás a KlimAdat oldalán, az info gombra kattintva érhető el.
Magyarországon ez az első olyan szimuláció, amely 1 x 1 km felbontásával ténylegesen ki tudja mutatni a városi hőszigethatást is. A modell tartalmaz felszínborítási adatokat is, amelyeket az időben állandónak tekintettek.
A cikkben már bemutatott ábrán az átlagos jelző azért szerepel, mert minden esetben egy-egy 30 év átlaga kerül bemutatásra. Ennek az az oka, hogy a légkörkutatók és meteorológusok körében az az általánosan elfogadott tudományos tény, hogy egy terület éghajlatának vizsgálatakor minimum 30 éves időszakot szükséges figyelembe venni. Az átlagos jelző arra is vonatkozik, hogy a modell térbeli rácsponti felbontása 0,01 x 0,01 fok (kb. 1 x 1 km), és az eredmények nem rácspontonként kerültek bemutatásra, hanem a kerületek területi átlagaiként.
Az ábrán a távlati modellezett értékeknél 2 projekció 3-3 időtávban kerül bemutatásra. Projekció alatt kell érteni, hogy különböző modellek, különböző forgatókönyvekkel vannak futtatva/kiszámítva. Jelen esetben egy regionális modellel (ALADIN-Climate) és kettő forgatókönyvvel (RCP4.5 és RCP8.5) vannak kiszámítva és bemutatva az eredmények.
A forgatókönyvek az emberi hatást viszik be a modellfuttatások számításaiba. Az RCP4.5 forgatókönyvet szokás optimista forgatókönyvnek is nevezni, míg az RCP8.5-öt a pesszimistának.
Tehát időszakonként 2-2 futtatás/eredmény/projekció érhető el, az RCP4.5 forgatókönyvvel egy minimumérték adódik, az RCP8.5-tel pedig egy maximum.
A vizsgálatok MS Excellel, valamint a QGIS térinformatikai szoftverrel kerültek elvégzésre. A QGIS-ben vetületrendszernek a Magyarországon legtöbbször használt Egységes Országos Vetület (EOV) rendszer (EPSG: 23700) került alkalmazásra.
