A klímaváltozás elleni harcban kiemelten fontos szerepük van a megújuló energiaforrásoknak. Az unióban több ország jelentős beruházásokat tervez a szélenergia területén is – ha minden jól megy, a tagállamokban 2030-ig megduplázódhat a telepített kapacitás.
A WindEurope jelentése szerint 2019 végén az EU-ban összesen 168,5 GW szélerőmű-kapacitás működött, melyből 156,5 GW-ot a szárazföldön telepített turbinák tettek ki. A célszámokat tekintve így 2030-ra az uniós szélerőmű-kapacitás közel 340 GW-ra növekedhet, vagyis a cél megvalósításához 20 GW-os éves növekedést kell produkálni. Az unión belül Magyarország a maga 0,3 GW körüli kapacitásával csupán Ciprust (0,2 GW), Luxemburgot (0,1 GW), Szlovákiát (0,003 GW) és Szlovéniát (0,003 GW), valamint a szélturbinával nem rendelkező Máltát előzi meg.
MIÉRT NEM FEKTET MAGYARORSZÁG SZÉLERŐMŰVEKBE?
A hazai kapacitás nagysága jelenleg megegyezik Csehországéval és Észtországéval. E két országgal szemben azonban Magyarországon az elkövetkezendő 10 évben csak a meglévő kapacitások felújítása, valamint az élettartamuk meghosszabbításához szükséges karbantartások valósulnak meg. A Mavir adatai alapján a 2019-ben Magyarországon megtermelt villamos energia 2,15 százaléka származott szélerőművekből, valamint az ország fogyasztásának csak 1,56 százalékát fedezte a szélenergia.
A szélerőművek hatékony üzemeltetéséhez állandóan jelen lévő szélre és meghatározott szélerősségre van szükség. Ez pedig Magyarországon nem mindenhol adott.
Fotó: Shutterstock
Ezért is tapasztalhatjuk azt, hogy legnagyobb számban az ország legszelesebb északnyugati felén van jelentősebb szélerőmű-koncentráció.
Hazánk adottságai inkább a napelemes rendszereknek kedveznek.
Éppen emiatt Magyarország a saját maga elé kitűzött és az unió által elvárt klímacélok eléréséhez a napelemes rendszereket részesíti előnyben. A közelmúltban, jelenleg és a jövőben is igyekszik majd a kormány a hazai napelem-kapacitás növelését ösztönözni állami, vállalkozói és lakossági szinten is.
